Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1

Tartalomjegyzék

bad irgalmából ajándékozza azt : mert Sülömben a’ kegyelem nem lészen kegyelem, mond Sz. Pál Róm. 11 : v, 6. ’s a' Sz. Lélek a’ hoí akarja , ott fúj , úgymond Kristus. 'S minémü jóságos-cselekedetükkel érdemelték önnön magoktól a’mai Mágusok , hogy a' Kristus’hité re hívattassanak sok ezer Zsidó-hívek előtt?! De, ha egyszer irgalmasságot nyertünk , hogy hívek legyünk, a’ mi Isteni kegyelemmel - való együtt munkálkodásunk ki nem rekesztetik ; ez teszi azt gyümölcsözővé (í Kór. i5 : v. ló.) Ezen együtt munkálkodás tette a’ mai három Mágusok' hitét is élővé.

Kik is voltak e'jámborok ? az ő rangokra nézve független Urak voltak ; kiket születésük^ gazdagságok, méltóságok, könnyű életök, és kellemetes uralkodások viszszatartóztathatott vala ; ’s kiktől állapottyokra nézve csak saját dicsőségük és könnyebbségük irántvaló gondoskodást várhatánk. Foglalatosságokra nézve csillagvisgáló Bölcsek valának , kiknek, tudva vagyon , hogy a’ nyugott és csendes életben telik kedvük ; kik e' világi hívságos tudományokban töltik idejeket: tudjátok mit mond az írás : hogy a’ világi bölcseség az Istennek ellenségé: hogy ezen láthatókon futtattyák ők eszüket , és a’ láthatatlanokra nem emelkednek , nehogy büszke elméjeket megalázni kén- teleníttessfinek. Religyiójokra nézve pedig amaz ősi tévelygésekben születtettek ok , és a’ pogány nemzetek’ szokása szerént éltek ; tudjátok pedig, melly nehéz a’ közönséges szokásból kifejtőzni, és azoknak megvilágosodni , kik a’ Próféta’ kifejezése szerént (Luk. í: v. 79-) a’ setétben és halál’ árnyékában ülnek !

M ind ezen akadályok’ellenére, mihelyt az Isten’ lelke serkente őket; mihelyt az égi