Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1

Tartalomjegyzék

tudván, hogy üdvösségekre számot nem tarthatnak, ha ellenök vetetteknek meg nem bocsátanak: Megnem bocsáthatok néki, mondának ok, mert igen megbántott, s én semmi

okot se adtam reá. Lehetetlen.--------Hányán

vágynak, kiknek a' gyónásban szívökre köt- tetetett, hogy, ha üdvösségöket szeretik, ama* veszedelmes társaságról mondjanak-le ; ama’ személyen, kivel tilalmas szövetségben éltek, adjanak-ki; igaz; hogy igen sebhető orvosság ez , de lelki nyavalyások’ orvoslására általiyá- ban szükséges. Ezt nem tehetem, mondanak ők; az én becsületem, az én szerencsém forog itt fenn, ha én ezen háznak látogatását, azon személlyelvaló barátkozást kerülném,világ' csúfjává lennék. Lehetetlen — — Hányán vágynak , kik megértvén , hogy őszbecsavarodott hajokhoz, és ránczba csöpörödött orczájokboz ama* hiú , pipeskedö , és csapodár erkölcs nem illik; ideje már, hogy a' lármás világtól búcsút vévén, életök' maradékát áldozzák a lei- kök’ üdvösségére. Ezt nem tehetem , mondanak ők; ezzel én csúffá és becstelenné lennék. Lehetetlen — —

íme így munkálkodnak többnyire a’keresztények üdvösségök’ dolgában. Vessétek öszve ezen munkával Jésus’munkálkodást, és áldó- zatit. O készen, korán, és tűrve szenvedve kereste a’ mi üdvösségünket; az emberek ellenben tunyák, gondatlanok és kényesek saját üdvösségök’ előmozdításában : ő nála nincs fontosabb ezen üdvösségnél ; az embereknél ez csekélység. Szörnyű ellenkezés! mellyben lehetetlen, hogy vagy az egyik, vagy a másik rész me^gne csalatkozzék ! F élre ama’ igazságtalan fogással , ama’ szemfényvesztő mentséggel, ama’ alávaló hizelkedéssel, mellyet a’ balga