Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

Stílusáról.

159

verakattatására nézve, amazt nevezik Bar- barismusnak, ezt Soloecismusnak. Ha valamely nyelvbe idegen szók vevődnek fel, melyek helyett lehetett volna tulajdon, és annak a’ nyelvnek szokott szavaival élni, az ilyen nyelvről a’ mondódik, hogy bar- baris/nusokkal van megrontva. p. o. mi a’ IJeák nyelvbe mikor ilyen szókat teszünk: Jobbagiones. ’s a’ t. Ha hát az Üj Testamen- tomi írónak Stílusáról akarunk ítéletet hozni : azt nézzük meg először is: valyon a’ szók abbann az értelemhenn fordúlnak-é elő írásábann, mely érteiembenn éltek azzal a’ Görögök. Ügy de sokat találunk ab- bann olyan szót, melynek jelentése nem a* Görög, hanem más nyelvből, cevezetesena a’ ’Sidóból van véve; p. o. Suta 10(um Mát.

VI. 1. 2. Kor. IX. 9. előfordul ebbenn a’ je- lentésbenn libcralitas. Nem azt kérdem, jó Görög szó-é az? hanem ezt: hogy ebbenn a’ jelentésbenn Görög szó é? De minthogy ilyen jelentésbenn Görög író nem élt vele, hanem a’ ’Sidó szónak: Tzedaka, vette a’ jelentését; azért, ez a’ szó, ott, a’ hol így fordul elő, nem tiszta szó. Így iuÁcyioz a*' bőségről, a’’Sidó Beraka szerént. Vágynak szükségből a’ Görögbe felvett ’Sidó szók is: Messiás, Gehenna, llosánna , Pascha,, Mmen: melyek az Üj Testamentomi Görög nyelvet ’Sidós Görög nyelvé tették.

Másodszor ezt nézzük a’ stilusbann, hogy a’ ührasesek Görögöké, vagy sem; és van é azoknak. Görög jelentések? p. o. oMcuct; HáiTT/ov lit ©««♦ miudegyik szó külön tiszta Göiög, de a Ührazes ’Sidó. Liphne Jehovu, a’ Dikajosnák u jelentése

is

f