Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

So

jíz Üj Testamentomi

Jegyei, melyek a’ Textusnak néműnémű elosztásit mutatják a’ Textus szélinn. 380. tá- jánn gondoljak némelyek, hogy íródott. Sokáig disputáltak a’ Tudósok rajta, hogy ez a’ Római vagy Vaticánumi Kézírás elébb valóé az Alexandriainál, régiségére, hitelességére, és tekintetére nézve. Nem igen nagy betsű Kézírásnak tartotta ezt Mill; mert azt ítélte, hogy ez a’ Deák Fordítás exemplárjából vette eredetét, és a’ szerént igazítódott. Erasmus is kevésre nézte ezt, és azt tartotta, hogy valamely Ámító írta; Simon ellenbenn igen nagyra betsülte. A’ régiségnek elég jelei látszanak rajta. A’ régiség miatt megkopvánn, azok, a’ kik kiadták, a’ lineákat új téntával megfekeiítet- ték, és megújították a’ betűket. Lásd erről a Michaelis Orient. Bibi. T. XXli. XXill. Eichorn Bibi. Liter. lí. Birch Proleg. pag. XLil. Rukcesfelder epist. de Cod. N. Test. Vatic, in Velthusen Theol. Comra. Vol. ILI.

A’ Wiennai vagy Bétsi Kézírások között nevezetes Cod. Lambeccii I. Wetstein- nál és Griesbachnál 57. szám alatt; melyből Alter kiadta az Uj Testamentomot. Windob. 1786. in Föl. úgy mindazáltai, hogy ott, hol a’ Könyvíró által bétsúszott hibát gondolt lenni, a’ Rob. Stephanus meg- vi’sgálását követte. — Van még egy Bétsi Kézírás Lambeccii 29. a1 4 Evangyéliom van benne, a’ XI. Század vivődik. Ez a’ Kézírás a’ Mátyás Király Bibiiothecájából vivődött a1 Bétsi Császári Bibliothecába. Griesbachnál 77 szám alatt. Megvan ebbenn a’ Kézírásbann az Ó és Üj Testamentom, de a’ Mennyei Jelenés négy helyt tsonka. pergam, nagy levelekre.

Közön