Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

Kéz - írásokról.

75

nem egy. Casley Dávid, a’ 4-dik Század végéről, vagy az ötödikből való^ Kézírásnak tartotta. — Az Apostolok Tselekedetei utánn a’ Közönséges Levelek, ezek utánn a’ Pál Levelei következnek; azutánn a’ János Jelenései, és végre Kelemennek második Levele. Az Evangyéliomnak eleibe vágynak rakva az Eusebius részei (Capita Euse- bii), a’ több írásoknak ninisenek. — Bengel, az Ú| Test. Critica kiadásábann, legtöbbet hallgat erre a’ Kézírásra.

Bazilcai Kézírások. Hat, melyekről írt Beck, Dissert.- Philol. Theol. de Cod. M. S. Graecis Nov. Test. 1774- in 4-to. Egyik kivált nevezetes, mely Wetsteinnál, és Gries- bachnál, az Evangyéliombann E betűvel citalódik. Öreg betűvel van írva. benne van a’ négy Evabgyélicm. Tsonka Luk. 111. 4. 15, és XXIV. 47—végig. Később időbeli kéz pótolta ki a’hézakokat. Luk. I. 69. — II. 4.

XII. 58- — XIII. 12. XV. 8—20. Nem nézte meg Erasmus, de megnézte Wetstein és masok. Némelyek a’ VIII dik, mások a* IX-dik Századra teszik az idejét. Azt aj Ba- zileai Kézírást pedig, melyről leíratta Erasmus az Új Testamentom 4 Evangyéliomát, Wetstein és Griesbach (Nro. 2.) a’ XV dik Századbann íródoltnak tartják. — Boerner Kézírása, mostDresdai, Görög és Deák. a1 Pál Levelei ( a’ ’Sidókhoz küldött Levélből tsak excerpták). öreg betűkkel van írva. Lásd Doederlein Theol. Journal. T. I. Wetstein és Griesbachnál a’ Pál Leveleibenn. G.

A1 Cantabrigiai Kézírások között nevezetes az, a’ mely Béza Kézírásának mon- dódik. Görög Deák. öreg betűkkel írva. A’ 4 Evangyéiiom ezzel a’ rendel: Máté, János ,