Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

66

u4z Üj Testamentomi

rae istae habuerunt: harum certae et definitae erant quantitates.

** Lásd Gattereri Comment, de Methodo aetatis Cod. MS. definiendae in Com. Societ. Götting. Vol. VIII. pag. 85- Lásd Wetsteinii Frol, in N. T. Semleri Appar. in Liber. N. T. Interpr. p. 44. seqq. és Hermen. Vorbereit. Tom. HI. IV. Griesbach Symbolis Criticis I p. CX. sq. Mich. Einleitung 1. p. 524. seqq. Hänlein II. pag- 53§. 33. Ezeknek a’ Kézírásoknak jóságokról, és haszonvehetőse'gekról, nem egy- formánn értenek a’ Tudósok. Mert, vágynak olyanok, kik tsak azokat tartják jóknak és haszonvehetőknek, melyek régenn íródtak, és az Üj Testamentom Textusát minden Jegyzések, Scholionok nélkül adják elő, és semmi jeleit sem mutatják, vagy a’ Fordítások , vagy a’ Commentáriusok , vagy az Ekklé’siai Tanítók hozzá vetése (conje- cturájok) szerént való változásoknak (codices perpetui). Ezt oltalmazta különösenn C. F. Mathaei (iu Praef. et animadvers. ad N. T» varias partes, ad Euthym. Zigab. Comment, in IV. Evangel, et aliiá locis). Mások azt ítélik, hogy, a’ midőnn a’ nagyobb Tartományokbann lakó Keresztyén Gyülekezetek szorossabbann kezdtek együvé kötődni, és ugyan azon Szent Könyvekkel élni, akkor az Uj Testamentom Criticai Re- censiojához is hozzá kezdtek, a’ mely szerént készítődnének az azokbann a’ Tarto- mányoRbann való Üj Testamentomi Kézírások. Az ilyenekbenn lévő Olvasásokat azért , nem az idejeknél és számoknál fogva kell nézni, hanem a’ Famíliáknak régisége, és megegyezése szerént kell rólok ítéletet

tenni-