Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

sh Üj Testamentom ség az, hogy azok eddig megmaradhattak volna. Kár volna tehát azonn aggódni, hogy azok az eredeti írások már ma nin- tsenek meg. Meri elég az, hogy azoknak elég régi Leírásai, Mással, vagy Copiái vágynak, és hogy sokkal több Criticai se­gítségeink vágynak, azoknak eredeti olva­sásoknak kikeresésére, mint más akármely régi Könyvre nézve, a’ mennyivel bírunk. Hogy ezek az eredeti Üj Testamento- mi írások jókor elvesztek, ennek sokféle okai lehetlek. 1. Fő oka lehetett ez: Midőnn Diocle- tziárius Császár alatt üldöztenek a’ Keresz­tyének , ugyan akkor felkeresnék, és meg­égették, azoknak Vallásra tartozó írá­saikat is. 2. Sok helyekenn tsupa szóval való tanítás által terjedt a’ Keresztyén Vallás. A1 Critica szerént való Texiusra nem volt addig szükség, míg az Orthodoxusok és a’ Haereticusok fel nem indították a’ Tanító­kat, hogy hiba nélkül való Textust keres­nének. , < 3. Nem nagyok voltak a’ Keresztyén Ekhlé’ siai Társaságok; a’ Tanítók sem ma­radtak sokáig egy helybenn; sokszor egész Gyülekezetek széljel hányódtak az üldözé­sek által: ilyenkor az Eredeti írások, ma­gános embereknek, Tanítóknak kezeikre kerültek, a’kik nem tartották többé azokat olyan nagy gonddal, mint az Ekklé’siák, a’ magok Archivumaikbann. 4 Ezeknek az írásoknak némely része azért is jókor elveszett, mert az Apostolok némely írásokat több helyekre is küldöttek. Az ilyeneket sokszor le kellett írni, sok­szor

Next

/
Thumbnails
Contents