Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

nek nevezte. (Comm, in Johan, opp. ”oni. IV. p. 306.) A’ Péter második Leveléről ezt mondta: Petri una agnita Epistola superést. Esto vero etiam altera, ambigitur enim. Hanem említó'dik mind a’ kettő a’ Horni!iáibanu, melyeket Rutinus fordított által Deák nyelvre; valamint mind azok az Új Tes amento- mi Könyvek is, melyek most az Ü| Testa- mentomi Könvvbenn vagvnak. A’ -Tudás Le. veiéről nagy dicsérettel szóllott (Comm. ia Math. Opp. Tom. III. p. 4d-4* )• -Tudás írt egy Levelet, mely nagyonn rövid ugyan, de a’ mennyei Kegyelemnek sok hathatós kifejezésivel telyes. A’ 1lénnyel Jelenések Könyvét, minden kétségenn kívül, a1 János munkájának tartotta; ámbár tudta, hogy némelyek erről kételkedtek. Com. in Math. 719. 720. In Johann. Tom. IT. p. 16. 51.

Nevezetes, hogy Origenes, a’ Keresztyén írásokat, nem fsak erről a’ névről: Evangvéliom, és Apostolok; hanem erről is: n Kcttw cT/aGwoi esmerte, és ezzel a’ névvel együvé foglalta; melyből látszik, hogy a’ két gyűjtemény iassann lassann egygyé lett. (Őrig. de Princ. ÍT. Cap. I.) Origenes osztotta először Classisokra a1 Keresztyén Vallásra tartozó írásokat: valóságos, költött, és elegyített Írásokra osztvánn azokat. (yvn~ ctoi > voQoi> tuzrot. Comm, in Johan.) Az elegyített írásokono azokat értette, melyeket némely Caiholicusok bévettek; mások pedig nem vettek, melyeket Eusebius az utáun Antilegomenáknak nevezett.

§. v2. A' Caesareai Eusebius, a’ iV-dik Századbéli Görög Tanító, nagyot világosította

Valóságos Apostoli Eredetekről. 27