Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

és kivált Simon Richarduak, id' tartozó írásaikat) az Exegeticára nézve kiadott munkái.

f

§.41. A’ Reformatio nagyot változta* tott a’ Theologiának Exegetica részénn: a* midonn a1 Bibliát az úgy neveztetett Protestánsok kezdték közönségesebbenn Grammatikai szemekkel nézni.

A' Reformatus Keresztyenek között, jó Grammatikai Jegyzéseket lehet találni az írásibann e’ következőknek : Calvinus ( Opera omnia 1578- Genev. 12. Tom. Amsteld. 1650. 9 Tom.), Mariorat (ez először az Augustin. Szerzetbó'l való volt, hanem az utánn Ref. Prédikátor volt Frantzia Ország, bann. m. h. 1567. Jó Magyarázati vagvn k az Üj Testamentomra. ); Piscator, Be'za 9 fretius, (Bernai Theologus, m. h. 1.574.) Hammond, (Anglus, Deákra fordította Clericus, hibás magyarázati is vágynak); Camero, ( m. h. 1625. nemzetére nézve Scotiai, de Frantzia Országbann volt tanító, Sedan- bann Saumurbann); Capellus, De Dieu9 Spanhemius, Vitringa, Witsius, Coccejus (a* munkái 12 Tom. in föl. m. h. i6(k>. ); Hottinger , Millius, Turretinus, Werenfeh , Buxtorfy Carolus Maria de Vvili, (ex Judaeo R. Catholicus, deinde Reformatus); Van Tilly Heidegger, Lampe, Masculus, Pricaeus, Hyperius, Crotius, Marekius, Petrus Martyr, Pareus, Altingiusy da Brais, Casaubonus, Rivetus, és másoknak.

*

§. 42. A’ Lutheránus Keresztyén Tudósok írásibann is sok jó Magyarázatokat lehet találni: nevezetesemé a’ Luther, Afelanch2? 4* -<4’ Keresztyén Magyarázókról.