Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

a’ Bibliának a’ Vulgátából Ánglus nyelvre tett általfordítása áljai — A’ Frantziák kő- zött, a’ XV-dik Századbann nevezetessé lett Faber Stapulensis. (Jaque le Fevre d* Estaples.) Picardiáteann Estapletbenn született: a' ki Commentariust írt a’ Sz. Pál leveleire, és a’ Közönséges Levelekre. Nem volt ugyan ennek erre a’ munkára elegendő Tudománnyá; de még is jobb volt, mint másoknak, közönségesenn. Már Thomásra nézve ez az ő ítélete: sajnálja, hogy akkor élt, mikor Tudomány nem volt; Hie- ronymusbann pedig azt nem szerette, hogy a’ ’Sidóknak nagyonn hitt. Ez mind egyik azt mutatja, hogy maga szeretett vi’sgál- ni, illendő Tudománnyal.

A’ Spanyol Ximenes Cardinalis, nem kevéssé segítette elő a’ Eibliát helyesenn magyarázó Tudományt, a’ XVl-dik Század elejénn Complutumbann kiadott Bibliájával. A’ tzélja bizonyos hogy ez volt, a’ mint írja-maga in Dedicatione ad Leonem Papam X. ,,Ut incipiant divinarum literarum ,, studia, hactenus intermortua, nunc tan- „ dem reviviscere.“

; A’ Németek között, a’XV-dik Századbann Reuchlin megtanulvánn az Ö Testamentomi nyelvet a’ ’Sidóktól: sok jót hozott a’ Keresztyénekhez, a’ Bibliának magyarázására nézve: hanem, a’ ’Sidó nyelvnek szentségét sürgetvénn, és a’ Cabbali* sticát is megtanúlvánn, ezekkel tett arra nézve valamely kevés kárt is.

§. 40. A’ Reformatio utánn való időben« pedig, a’ Római Catholicus Keresztyének között dítséretesek Emmánnel Sa- i nak

S3 2 ^ Keresztyén Magyarázókról.