Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043
22 7 a’ Grammaticábann. ha valami jó van benne, azt Hieronymusból vette. Van ilyen titulusú könyve: De Genesi ad Literam, melybenn magának sem tettzik Augustinus, így ír Retract. L. I. c. iß. ,, In scripturis ,, interpretandis tirocinium meum sub tantae ,, sarcinae mole succubuit.“ ismét így ír: ,, plura quaesita, quam inventa sunt, et „ eorum, quae inventa sunt, pauciora fir- ,,mata, cetera vero ita posita, velut adhuc A ,, requirenda sint.“ Lásd a’Deák Páterekről, Simon Richard utánn, Jahn, Bétsi Canoni cusna k Enchiridion Hermen. Gener. Vet. et IS ovi Foederis, p. 167. §. 37. Augustinus utánn a’ Közép Szd- zadokbann, a’ kik a’ Deákok között a’ Bibliát magyarázták, a’ régibbek közzúl vagy egyet követtek, mint Cassiodorus, Gregorius /. és mások; legtöbbeun követték Au- gustinust. tiabanus Maurus követte Hiero- ’ nymust; vagy pedig egyszerre többeket néztek meg, és követtek, mint a’ Britanniái Beda , és ALcuinus , a’Vil. Századbann. Voltak köztök olyanok is, kik a’ régieknek külömböző Magyarázatit szedték öszve, mint a’ Görögök, ebbenn az idóbenn, Catena név alatt. így 1 hornas Aquinas, Catena, seu continua expositio, seu continua aurea Glossa in 4 Evang. Xlll. Sz. Az Augustinus Jegyzéseit együvé szedte, ezekhez hozza nézte és adta a’ Rabauus Mauiusét, Valajridus Strabo, a’ IX. bzázbano, Glos- ja Ordinaria, vagy Marginalis név alatt. A’ Glossa rövid magyarázatot jelentett ekkor. Ordinaria vagy Marginalis Glossak voltak tehát azok a’ rövid Magyarázatok, Fa _ meiyefc A' Keresztyén Magyarázókról.
