Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

2. Azt hitték a’ ’Sidók, és közönséges mondások volt ez: non est in lege vei una lit era, a qua non pendeant magni montes: ezért a’ Keresztjének is mindenütt nagjonn keresték abbann a’ titkokat, és az Em* phazisokat.

3-dik hibájok volt: hogy az írásnak sokféle értelmét hitték, a’ mely szülte osz- tánn a’ sok Allegóriát, és Mysticísmust. Finevezték a’ betű szerént való értelmet Te-r/nek . az allegóriáit és mysMcait a’ test- benn lévő' Leieknek. A* ’Sidóknak ezen ma- gvarázása módja tettzett a’ Keresztvén Rk- klé’siai Tanítóknak, Origenesnek, Hierony- musnak, Augustinusnak. Hogy ezt az alle* go izáió módot vették fel a’ keresztvérek: ennek fő oka ez volt: mert mind a’ nyelvet, mind a1 szokásokat, melyekre tzéíoz- tak az Új Testamentomi írók, jól tudták az elsőbb Keresztyén Tanítók; és így más világosításra nem is vólt szükségek, hanem tsak arra, mely az építésre, (otKC^Cpim) tartozott; azaz, hogy a’ Hitre és az er- kőltsre tartozókat, practice magyaráznák, hogy a’ hitet, kegyességet, intések, kérések által táplálnák és erősítenék. Azért nem bőltselkedtek a’ nyelvbenn, és az esmére- tekben.i: hanem a’ nép értelméhez alkalmaztatták magokat. Nem tsuda hát, ha lábra kapott közöttük az.allegóriái mód: nem az olyan ugyan , mely minden magyarázást elrontott, hanem az, mely azonn vólt, hogy hasznosann intsen, tanítson, és jó ré- gulákat adjon, a’ felvett beszédek alkalmatosságával. íev ment az allegóriái mód először a’ Homiliákba, melyeket a’ nép számára készítettek a’ Tanítók; azutánn fel- O 3 • vevőu4' Keresztyén Magyarázókról. 213