Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043
rusra, HoTatiusra, ’s a’ t. Az Új Testamen- tomra nevezetesek a' Chrysostomus Scholion- jai. Nevezték a: Keresztjén Atyák ezeket TEtl/UZlCti&Si^-nek is, notationes Grammaticorum Graecorum c'onsvetudine factae. Mert a’ könyv széleire írtak némely rövid Jegyzéseket. Nevezték izßoÄUi és 7TCt(>e)L@oAai. is. mert Z'.lßuAMlV jelent néha, deflectere, digredi a via Ezek a’ Jegyzések a’ Textusnak olvasásától a’ magyarázásra való eltávozások voltak. Neveződtek $X,ÁoycU ‘s» excerpta, hoc est, Sylloge compilationum e variorum scriptis. Hieronymus nevezi az ilyen Magyarazást, genus interpr. cnmmaíicum. Mert egy egy coramát, vagy verset Vettek fel benne a’ vilá- gosításra. 3. A’ Quaestiókhann, még kevesebb nehezebb Helyek vevődnek fel; és tsupánn tsak azok, melyekről, abbann az időbenn, melybenn valaki magyarázta a’ Bibliát, kérdés volt, hogy mit jelentenek? 4. Commentariuspkbann. A’ mi á' Scholionokbann lövidedenn, az a’ Commentariusokbann bő- vebbenn vivődik véghez. Itt minden külöm- bÖzó olvasások felvevődnek, még az elme» és hasznos conjecturák, hozzávetések is élő- hozódnak; a’ szóknak jelentési, a’ hol ts k szükséges, meghatározódnak, és okokkal erősítődnek; az, a’ mi a’ Régiségből, Tudományokból, a’ Hely világosítására szolgálhat, előhordódik; azok a’ világosítások, melyeken» az igazságnak valamely színe látfzik, felvevődnek, roegítélodnek. így írja le Hieronymus adv. Rufin. L. I. p. 202. a’ Cornmen- tanúsokat: „Commentarii quid operis habent? ,, alterius dicta edisserunt: quae obscure scri- ,, pta .sunt, pleno sermone manifestant; mul- „ torum sententias replicant, et dicunt: huno „locum quidam sic edisserunt; alii sie inter- „pretantur; alii sensum suum et inteiligen„ tiaus 202 Magyarázóknak
