Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

1. Cartwricht (Mellificium Hebraic, in Criticis Anglic. T. II. )

2. Drusius, (Praeterita, seu Annot. in N. T. 1612. Pars altera 1616.) kinek Jegyzési inkább a’ szokásokat, mint a’ szókat világosítják; mert kiváltképpenn a’ ’Sina» gógát hasonlította öszve a* Keresztyén Ek- klé’siával. Nagy tudománnyal írott könyv. Azért nevezte Drusius (Van der Driesche) ezeket a’ Jegyzéseket Praeteritáknak, mert azokat szedte itt öszve, melyeket az Üj Testamentom Magyarázói, Erasmus, Béza, Camerarius, és mások, észre nem vettek, és elhagytak.

3. Scheidius (Balthasar), Praeterita Praeteritorum. Sok Jegyzéseket adott a’ Drusius Jegyzésihez.

4. Lightfoot, ki már feljebb említődött.

5. Leusden. (Philol. Hebraeo mixtus.)

6. Schoetgen feljebb említett munkája.

7. Menschen. (Coburgi Super, megholt 1743.) Novum Test. ex Thalmude et an- tiqu. Hebr. illustratum.

A’ többek felett ajánltatnak, a’ két Capellusnak, Jakabnak és Lajosnak Observ. in N. T. ductae ex Script. Judaicis, una cum Spicilegio etc. Capellus Lajos kiadta Cameronak is Myrothecium Evangelium,

h. e. Novi Test, loca, quam plurima, post aliorum labores apte et commode illustrata. Sok jó világosítások vágynak benne, a’ ’Sidó Írókból, kivált a’ János Evangyélio- mára, és Pálnak a’ ’Sidókhoz küldött Levelére. A’ Critica Bibliábann meg lehet ezeket látni. A”Sidó íróknak először Grolius kezdte jobbann hasznát venni, a’ szókat azok.

N 3 ból

Az Üj Test. értésére V. hasznavételéröl. 197