Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

re. Ezeknek eredetek felől kiilömböző érte- lembenn vágynak a’ Tudósok. Leghihetóbb, hogy akkor készítődtek ezek, mikor az Alexandriai Görög Fordítása az Ó Testa- menlomDak nem segítette a’ ’Sidó Tudósokat a’ i’isputálásbann; mellyel osztáon a* nép is kezdett élni. Ha pedig már az előtt voltak ily en forma magyarázatok , és felcdé- kenységbe mentek: ekkor újra elővevődtek. Lásd Exeg. Theol. 1. R. 114. ’s köv. óid.— Ha valaki a’ Targumot akarja esmerni, kiadta ezt Buxtorf. Biblia Rabbinica, 1613. 1619. föl.

2. Misna és Gemara^ Ez a’ két része van a’ Talmudnak. ( Talmud jelent Tudományt, melyet valaki a’ Tanítótól vészen.) A’ Misna régibb, mint a’ Gemara. Misna, Görögül Deuterosis, a’ Törvénynek mintegy újra való elóhozása. Ebbenn vagyDak rövid Thesisek, a’ ’Sidók Törvényiről való Aphorismusok, rövid szóllások, melyek nem a’ Mózes Könyveiből vevődtek, hanem azokhoz, a’ szájról szájra való adásból adódtak. Ezeket a’ Traditiobói vett Törvényeiket, igen nagyra betsúlik a’’öidók, sót magoknál a’ bzent Könyveiknél is nagyobb te- kintetbenn tartják. A’ Gemara a’ Misnát világosítja; a’ szó jelent, expletio, perfectio, explicatio. Kétféle Talmud van: egyik a’ Jéru sálemi, melyet öszve kezdett írni Jeliuda Hahkudos, Antoninus alatt, 130 Észt. Kr. Ur. szül. utánn. ( 6epher Misnijot) Joc/ianun pedig 230. Észt. tájánn Magyarázatokat advánn hozzá, bérekesztette azt. Másik Talmud a’ Babilóniai, melyet amannál többre betsülnek a’ ’bidók. Ezeknek bzerzói közt nevezetes Ascher Rabbi, ki N ' 367»

Az Üj Test, értésére v. hasznavételéről. 193