Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

és hoszszabb Parenthesisek, és más ilyen dolgok által; vagy félbe szakaszíják, és elhagyják a’ beszédet, midőnn p. o. az indulatba való jövetel, vagy más ok miatt , másra viszik a’ beszédet, és egészenn elhagyják a’ miről addig beszéltek. (abrumpitur oratio.)

2. Gyakrann olyanokat adnak hozzá, melyek könnyenn elmaradhattak volna , úgy hogy azért a’ szententziának semmi híjjá se lett volna; gyakrann pedig úgy adódnak a’ beszédhez némely szók, hogy ezeknek abbann semmi erejek nintsen. Ide tartoznak a' Pleonasmusok, és a’ Tautológiák. — A’ Pleonasmus vagy egy egy szókbann, Pronomenekbenn , Particulákbann, Formu- lákbann van; néha egész szententziákbann is. p. o. midonn valami állítással volt kimondva, és az ismét tagadással tevődik ki. Ezek között némelyek Napkeletnek, mások a’ közönséges életnek , akármely éghajlat al tt is, tulajdoni. A’ Tautológia az, mi- dónn ugyan azon szententzia, vagy ugyan azon dolog, több szókkal, és formulákkal tevődik ki mint kellene; melyeknek pedig ugyan azon értelmek van; vagy egyet jelentő hasonlatosságokkal adódnak elő. p. o. Mát. V. ig. ’s a’ t.

3. Ellenbenn vágynak olyan Helyek is az Új Testamentombann, hol elhagyódnak azok, melyek vagy a’ szententziák, vagy a’ beszéd telyességére tartoztak volna: El- lipsisnek neveződik. Az Ellipsis vagy Gram- matikai, vagy Rhetori. Vágynak állandóak, vágynak tsak oly koriak; vágynak valóságosok, vágynak ellenbenn költöttek is; vágynak egy egy szókbann, igékbenn, prono^

Beszédének tulajdonságiról. 157