Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

fel tudni venni, és azokkal azt az értel­met kötni öszve, melj'et a’ Szent írók ösz- vekötöttek azokkal; — mely az igaz és va­lóságos értelem ;* — másodszor, ezt az ér­telmet másoknak elő tudni adni, kifejte­getni, megerősíteni: ez a’ kettős kötelessége van az Új Testamentom Magyarázójának. — Hogy ezen kettős kötelességnek eleget tehessen : mindenek előtt i ször. slzt a Nyelvet kell tudni, mel- jenn van írva az Új Testamentom, még pe- dig úgy kell azt tudni, hogy az abbann lévő szók kiilömbféle jelentéseit, közönsé­ges, és különös szóllás formáit, és a’ nyelv egész természetét fel tudja venni. De ez nem mindenkor elég arra, hogy az Üj Te- stamentomot megérthesse; mert e’ mel­lett megeshetik, meg is esett igen gyak- rann, sok Magyarázókonn, hogy a’ mi- dőnn minden szókat értettek is, még akkor sem tudták kitalálni sok szententziáknak valóságos értelmét. Melyre nézve, ezen Philologica, vagy Grammatica esméretenn kívül, megkíváncatik az Új Testamentom helyes magyarázására: I 5 2-szor. Szül:seges Tudományokról. 137 * Ilyen külömböző elosztási vágynak az Üj Testamentomi szók és szententziák Értelmének: bizonyos, kétséges, hihetőenn való, tulajdonkép- gíenn való, tropusos, Grammatical, Históriai, Logica szercnt való Értelem; és ezek alkalmato­saiét) megkiilömböztetések is, mint az itt követke­zők; literae , literalis, mediatus, immediatus, my­sticus , allegoricus, anagogicus, tropologicus, ty­picus, parabolicus, dogmaticus, moralis, natura­lis, supernaturalis, spiritualis, ’s a’ t. értelmek, példák adódnak ezekre a’ letzkénc.

Next

/
Thumbnails
Contents