Ismeretlen szerző: Mária tzellivezér, a'ki a' jámbor bútsújárót mint hív útitársa ... taníttya ... (Mária Tzell, 1830) - 24.289
meg bántani. Oh Istenem ! szívemnek szeretete, vigasztalása, és kívánsága! mivel neked tetszik , ha én érted ezt a’ bútsút meg-járom, innét azon szándékkal-is, mellyel te engemet ennek fel-vételére gyúlasztottál, akarom végbe vinni, eztet néked a’ te sz. Nevednek nagyobb di- tsöségére , és a’ bóldogságos Szúz Mária Anyámnak, az én nagy Aszszonyómnak tiszteletére, azon szeretetnek egyesülésében, a’ mellyel termen magadat szereted, feloldozván fel-ajánlom nékedminden imádságimat, mellyeket ezen az úton mondandó vagyok; minden lépéseimet, mellyeket teendó lészek: minden
/