Ismeretlen szerző: Mária tzellivezér, a'ki a' jámbor bútsújárót mint hív útitársa ... taníttya ... (Mária Tzell, 1830) - 24.289

által gyozedelmet a’ Törökökön ditsőse- gessen nyert. Már ha ezen igéket Turótzi János, avagy Bonfinius a’ Krónikájában fel-jegyezte volna, gondolom, hogy sen­ki sem habozna rájok: tehát miért akarnak mostan némellyek kételkedni ? holott maga Lajos Király minden utánna való maradé- kiuak örök emlékezetre nem papirosra, hanem köre bévésetette, 's irattattá a’nél­kül, hogy azon időben valaki ellene mon­dott, vagy tsak kételkedésbe vette volna. Sott innét vala , és vagyon most-is, hogy a' mi édes Magyar Hazánknak fő, és alatson rendbéli F^ai és Leányi az o kedves Kirá­lyoknak példáját követvén, annyira betsül- ték ezen szent helyet, hogy Isten után nem tsak minden reménységüket Máriában helyheztették minden lelki ’s testi vesze­delemben Máriához ebbe az idegen Ország­ba siettek, segítséget ’s oltalmat kerestek, hanem az o lángadozó buzgóságok más sok drága adományokon kívül, négy Mellék- oltárokat is simított szép márvány kövek­ből fel - állíttatott, úgymint Sz. László Ki­rálynak tiszteletire, Szeleptscnyi György Esztergomi Érsek. Sz. Katalinának, Észter- házi Pál Kismartonyi Hertzeg. Sz. István Királyunknak, Gróf Nádasdi Ferentz. Szűz

Next

/
Thumbnails
Contents