Ismeretlen szerző: Mária tzellivezér, a'ki a' jámbor bútsújárót mint hív útitársa ... taníttya ... (Mária Tzell, 1830) - 24.289

0 29 m

tendőnként sokasodnak, ellenben pedig látván a’ templomnak kitsinységét, és szoros szűk voltát, leg-ottan az el - vett kegyelemnek örök emlékezetire, és hogy az utánna való Világ-is az o hálá-adó szívét nyilván meg-ismérje, az előbbi templomot el- hányattatta , és helyiben nagyobbat, merő faragott kövekből az elein le-rajzolt formára Királyi költséggel építtetett. Ezen Királyi épületnek hoszszasága a’ középső nagy torony alatt lévő derék ajtótól fogva egész a’ kegyelem Kápolnának háta megig, szélessége pedig a’ mellék oltárokhoz ér vala. Mivel pedig idő - jártával a’ bútsújá- róknak sokaságát ezen Templom sem foghatta , azon részszel, melly a’ kegyelem Kápolnától fogva egész öreg óltárig tart, és a tizenkét oldali Kápolnákkal, és két tornyokkal meg-nagyobbittatott. Ezen épilletet főképpen harmadik Ferdinánd Tsászár ösztönözéséből 1644 esztendőben Pirin Benedek Sz. Lámbert Kiastromának Apátúrja kezdette-el, és Kaltenhausen Ferentz Apátúr szerentséssen el-végezte.

Imé kedves Olvasóm! ez amaz Lajos Királynak azon nevezetes egész története, mellyet-is úgy adunk-elő, miképpen mind a’ mi tulajdon Eleinknek, mind pedig a’ kintvalóknak Históriáikból vettük vala, jól