Ismeretlen szerző: Mária tzellivezér, a'ki a' jámbor bútsújárót mint hív útitársa ... taníttya ... (Mária Tzell, 1830) - 24.289

Isten Annyának, és betegek gyógyítójának hathatós közbenjárása, és az Országnak Pátronusa Szent Wentzelnek esedezése által segítséget keresvén Hogy pedig annál foganatossabbak lennének fohászkodásaik az Isteni irgalmasságnak fel-indítására, meg - gyógyulásokért az egész Tartományokban közönséges ájtatosságokat, és könyörgéseket rendelének: mellyek nem-is valának haszon nélkül: mert midőn egy bizonyos napon hajnali hasadáskor mind a’ ketten egy kevéssé el -szunnyadnának; ime! megjelenik nékiek Sz. Wentzeí nagy fényességben, és ditsősség- ben ; intvén Őket, hogy hasúllyos betegségekből meg-szabadúlni „ és az előbbi épségét erőtlen tagjaiknak viszsza akarnák nyerni, üdrösségiket a’ Stájeri havasokon egy bizonyos fa Kápolnában , a’ Ból- dogság-os Szűz Isten Annyának képénél keresnek, egy bútsú-járást oda fogadván.

Fel-serkenvén álmokból Henrik, és Agnes, és álmokat, avagy inkább mennyei látásokat, szorgossan meg-fontolván, leg-ottan erős fogadást tésznek, hogy ezen ditsosséges Szűz Máriának képét az őisméretlen Tzellájában fel-keres- ni, tisztelni, és magasztalni; fogják! és imé! ezen órában mind a’ két Uerlzegi

& *7 0