Ismeretlen szerző: Mária tzellivezér, a'ki a' jámbor bútsújárót mint hív útitársa ... taníttya ... (Mária Tzell, 1830) - 24.289

0 12 #

gai mindenkoron viseltetik vala az áldott szűz Máriához az Isten szent Annyához. Azért ö Máriának egy gyönyörűséges képet maga tulajdon kezével mint egy jó hönyöknyi magasságú hárs-fából, ki-faraga, meilyet 6 osztán maga Tzellájában tartván, ájtatos buzgósággal tisztelte, kedvelte, és az egész világ kintsénél többre belsülte. Ez a’ Máriának Urágalátos képe ülve a’ jobb karján a’ kisded Jésus Fiát tartva, a'ki is mosolygó és kiváltképpen való kegyességet, ’s vibámságot mutató ortzával a’ szerető édes Annyának egy piros almát nyújt; ez viszontag egy hasonló körtvélit nyújt az 6 szülött Fiának. Ez előtt a’ kép előtt szokta a’ mi Máriát tisztelő Benedictinusnak minden jótselekede- tit, ’s más egyeb nap estig való tettét az Urnák hé mutatni, ez előtt könyhullatá- sokkal, és szivbéli töredelmestéggel végezni ájtatosságit, és mivel minden házi honyvalói közziil ez a’ kép vala, meilyet ö mindenek felett kedvele, azért nem is lehete nalanélkül, hanem engedelmességből fel-válalt útazásában mint leg hivebb úti - társot maagval hordoza, tellys reménységgel , hogy anuak jelentésében mind lelki, mind testi foglalatossági kedve szerént folynának.