Zimmermann Jakab: A vallási szokások és szertartások magyarázata (Pest, 1847) - 24.240
- 98 — Urunk két jöttére akar minket figyeltetni s elkészíteni. Első az, mit Isten már első embereknek a paradicsomban, vét- keztök után, Ígért, s akkor teljesült, midőn Istennek egyszülött fia, hogy minket megváltson, mennyei atyja dicsőségét elhagyván, emberi természetet vön fel és szűz Máriától született. Krisztus Jézus mennybe ment s ismét eljö- end, mint az élők s holtaknak Ítélő bírája. Krisztusnak e második jöttére emlékeztet az anyaszentegyház , midőn ur- jövet első vasárnapján az utolsó itéletröli üdviratot föl“ olvastatja. Az anyaszentegyház óhajtja, hogy Krisztusnak első jöttét keresztény áhitatosságnak cselekedetei által úgy fordítsuk hasznunkra, hogy tőle, mint jövendő ítélő bi- ránktól, ne rettegjünk. Az urjövet közönségesen négy hétig tart, hogy ama négyezer évi időszakra emlékeztessünk meg, mellyen keresztül az ó szövetségi jámborok a Megváltót várták, s Isten eljöttére minden intézkedést tön. A sz. mise egész urjövetben a nap feljötte előtt kezdődik, s nap feljöttével végződik, emlékül, hogy az emberek Üdvözítőnk eljötté előtt a tévelygés s eretnekség legmélyebb sötétségében voltak. E mise rorate misének neveztetik: mert Izsaias jós ezen szavaival kezdődik ; „Rorate coeli desuper sat.— Egek harmatozzatok onnan fölül, s a föllegek csöpögjék az igazat (azigéit Megváltót), nyilatkozzék meg a föld s teremje az üdvözítőt“ (XLV. 8). Ezen jövendölés a pátriárkák s jósoknak a világüdvözítö utáni vágyát tanítja. Valamint tehát e jámborok a Megváltónak jöttét igen óhajtják, úgy mi is keresztények igen óhajtsuk, hogy ma- lasztjával, melly nélkül mi mitsem tehetünk, hozzánk jőjön, vétkeinktől megtisztítson s mindig velünk egyesülve maradjon. Azért a misekezdet ezen időben az Urnák s Megváltónknak hozzánk jöttét, s utánai buzgó fohászunkat fejezi ki. Az üdviratok is Üdvezitönk közelgő jöttéről, kér. sz. Jánosról , ki az embereket arra tanítás s büntörő keresztség által készítette el, szólanak. Mi csak büntörés által készíthetjük el magunkat Üdvözítőnk jöttére. Azért intenek minket az urjövet üdvleve-
