Zimmermann Jakab: A vallási szokások és szertartások magyarázata (Pest, 1847) - 24.240
— 51 megmaradjanak, erősödjenek, és minket azokkal megegyező életre vezessenek. 27. §. Halotti mise. Hogy a megholt hívek lelkeit sz. miseáldozattal segíthetni, legrégibb sz. atyáknak bizonyítása szerint már az anya- szentegyháznak zsengéjében s pedig az apostolok tanitása szerint, hitték a keresztények. Szent atyák Írásaiban olvassuk , hogy nem csak a holtaknak eltakarítása napján szolgáltattak érettök. A sz. misék, hanem még azután, harmad napon is; mert Krisztus Urunk harmad napon halottaiból feltámadt; továbbá, hetedikén, a holtnak nyugalmáért, mert a hetedik nap nyugalom napja; kilenczedikén, hogy a holt az angyaloknak kilencz karai közé számláltassék ; harmirczadikán, mert Mózest Israel fiai harmincz napig siratták, és negyvenedikén , mert József Jákob atyjának eltakarítása szertartásait negyven napig tartotta. Mostani római misekönyvben a lelkek emléke, a holtak eltakarítása, annak harmadik, hetedik , harminczadik és esztendei napja és az úgynevezett mindennapi halotti misék foglaltatnak. Kétféleképen lehet pedig a sz. misét a holtakra alkalmazni : 1) mikor a pap Ur mutatása után, misetétel alatt, emlékezik a holtakról, és azoknak lelkeit Isten irgalmasságába ajánlja, mi minden sz. misében történik; 2) mikor a sz. misét érettök szolgálja és föképen reájok alkalmazza. Mindkettőben megegyezünk a régiekkel, hanem abban különbözünk azoktól, hogy a mi halotti miséinket fekete szinü ruhákban , különös és csak nekik tulajdon módon végezzük. Mikor a pap a halotti misét mondja, a XLII-dik zsoltárt kihagyja , mivel az örvendetes, biztató, és Isten temploma után etfengö igéket foglal magában. Misekezdetnél nem vet magára keresztet, hanem a könyvre, mivel az ima nem a papra , hanem a holtakra van igazítva, kiknek sz. kereszt 4*
