Zimmermann Jakab: A vallási szokások és szertartások magyarázata (Pest, 1847) - 24.240
- 42 „Nobis quoque peccatoribus5‘ imádság végén vonatott szét. Minthogy ekép az áldozárt a nép csak hallhatta, s nem láthatta; csengettyű által kelle a jelenlévőket figyeltetni: milly részénél legyen a sz. misének, hogy hozzá lelkileg csatlakozhassák. Most ama részéhez jövünk a sz. misének, mellyben a kenyérnek s bornak Krisztus teste- s vérévéi csodálatos és megfoghatlan változása történik. E része a sz. misének ama legszentebb áldozatnak mimódoni végbevitelét foglalja magában, meily az apostolok idejétől fogva mindig változatlan marad. A sz. misetétel lényeges tartalmában olly régi, mint az anyaszentegyház, s Jézus szavai, apostolok hagyományi- s a pápáknak némelly toldalékából áll. (Conc. Trid. Sess, XXII. Cap. IV.J Tehát azon szavakkal kell az áldozárnak végezni, mellyekkel parancsoltatik, a nélkül hogy valami szó megváltoztassák, hozzá adassák vagy elvetessék. E részét a sz. misének az áldozár halkkal, tehát magánosán, végzi. Jézus is halkkal s magánosán imádkozék , midőn apostolitól magánosán eltávozván, Gethsemanni kertben magát az atyának, mint áldozatot, bemutatá, s azután a keresztfán némán, mint a bárány, föláldozd. Azzal kezdi pedig a pap a misetételt, hogy kezeit kiterjeszti, azokat az imára ismét összeteszi, szemeit az égre emeli, azután ismét leereszti, oltár előtt mélyen meghajol, és azt megcsókolja. így fejezi ki ama nagy ajtatosságot, mellyel a következő imákat mondania kell, és kiterjesztett kezekkel a mindenható Atyát Jézus Krisztus által mindenek előtt arra kéri, hogy kedvesen vegye és áldja meg az áldozatot, mellyekre a sz. Háromság tiszteli.léül háromszor keresztet vet; mert minden áldás Krisztus kereszte által száll ránk, és hogy az anyaszentegybázat békességben és egyes- ségben megőrizze. Erre nézve a pap először megemlékezik a pápáról, azután saját püspökéről, mert a pápa az egész anyaszentegyházra, a püspök pedig az ö megyéjére nézve az egyességnek középpontja és föpásztor; továbbá fejedelméről, és könyörög, hogy ezek által minket az Isten mind
