Zimmermann Jakab: A vallási szokások és szertartások magyarázata (Pest, 1847) - 24.240

rásból, vagy a szent atyák könyvéből kiemelt, és a napra illő jeles mondásból áll, azután szent Dávid valamellyik zsol­tárának verséből, és ama dicséretszavakból: „Dicsőség az Atyának, Fiúnak és a szent Léleknek miképen kezdetben vala , most, és mindenkor, és mind örökkön örökké, amen“; azaz, valamint a három isteni személy minden idő előtt, a teremtés kezdetén minden angyaltól, embertől, s teremt­ménytől tiszteltetett, úgy ö mindennap s örökké dicsértes­sék s tiszteltessék. Ezután a pap összetett kezekkel visszatér a középre és az oltárszolgákkal kilenczszer mondja a kyrie eleyson-t és Christe eleyson-t, melly annyit tesz, mint: Uram irgalmazz, Krisztus kegyelmezz! így újra fo­lyamodik Isten irgalmasságához; háromszor az irgalmas­ság Atyjához, háromszor a Fiúhoz, minden kegy kútfejéhez; háromszor a sz. Lélekhez, miden szeretet forrásához. 11 § Dicsőség (Gloria) Megállapodván az oltár közepén, elmondja az a n^ gyali éneket: „Gloria in excelsis Deo — dicsőség ma­gasságban Istennek stb.“ Angyali éneknek azért nevez­tetik, mert az angyalok szavaival kezdődik, kik Krisztus születésekor ezen szavakkal dicsérték az Istent: „Dicsőség magasságban Istennek, és a földön békesség, áldás az embereknek.“ Ezen angyali ének alatt a jelenlevők a pap­nak dicséret-szavaihoz csatolják az ő saját szavaikat, és azokkal dicséretet s hálát mondnak az Istennek, ki az ö di­csőségére , az embereknek pedig üdvére egyszülött fiát a földre küldötte, hogy általa kegyére és szeretetére ama jo­got, mellyet Adám elvesztett, visszanyerjék. Ezen ének ha­lotti, böjti, vagy más büntörö és szomorú naponelhagyatik. 12 § Gyűjtékima (Collecta;. Ezen ének után a pap a nép felé fordul, és azt a zsidók hajdani szokása szerint‘(Ruth. II. 4. Luk. I. 28.)

Next

/
Thumbnails
Contents