Zimmermann Jakab: A vallási szokások és szertartások magyarázata (Pest, 1847) - 24.240

146

69. §.

H u s v é t.

Husvét már az apostoloktól ünnepnek rendeltetett, hogy. miután böjti napokban bűneink és Urunk keserves kinain s halála fölött keseregtünk; örvendetes husvéton az 0 meg- dicsőitetésén és a mi vállságunkon örvendjünk, azoknak idejétől fogva pedig mostanáig ez minden ünnep között legjelesebb. Hajdan husvétkor kisebb gonosztevők, rabszolgák szabadon bocsátottak, hogy némileg ábrázoltassék a világ Megváltója által az ördög rabságának bilincseitöli megoldo- zás. E húsvéti örömben minden kér. katholikus legelevenebb részt tartozik venni. E végre van szokásban a kis gyerme - kéknek föstett tojásokat s más kellemes ajándékokat adni, hogy ők az érzéki örömektől érzékfölöltiekre vezettessenek. XI. században a húsvéti ünnep 8. napig tartott, t. i. husvét utáni első vasárnapig, melly fehér vasárnapnak neveztetett s neveztetik maiglan is, mivel e napon az újonnan megkereszteltek a keresztségben vett fehér ruhájokat letették. Napjainkban több hétig- folytatja az anyaszentegyház Krisztus föltámadása emlékét — Krisztus mennybemeneteléig t. i., húsvéti praefatio s más hason cselekedetek s imák által.

Régi szokás husvétünnepen tejre , mézre, húsvéti bárányra, húsra, kenyérre, sóra , tojásra s más étkekre áldást mondani. Ez juttassa eszünkbe, hogy Isten ajándéka gyanánt vegyük azételt s italt magunkhoz; és miután böjt alatt józanságban és mértékletességben magunkat gyakoroltuk; éljünk azokkal mértékletesen ; azonkül pedig, régiek példája szerint, kegyes adományokkal is segítsük a szűkölködőket, hogy ezen testi szükségekben enyhülvén aggályuk, annál örvendetes!) legyen náluk e jeles ünnep.

70. §.

Buzaszentelés s keresztjáró hét.

Régtől fogva és világszerte gyakorlott szokás a római keresztény kalh. anyaszcnlegyházban, hogy april 25-ikén