Zimmermann Jakab: A vallási szokások és szertartások magyarázata (Pest, 1847) - 24.240

ISO — királyunk legyen, fökép, midőn teljes dicsőségében ismét eljövend megítélni az eleveneket és holtakat. 60. §.. N a g y h é t. Nagy vagy szent hétnek neveztetik a husvét előtti hét, melly virágvasárnappal kezdődik. Hajdan még szenvedés, vértanuság, bűnök bocsánata és váltság hetének is mondatott azért, mert akor a kereszténység mély ajtatos- sággal üli legnagyobb szentségét, Isten fiának kínszenvedé­sét és halálát, az emberi nemnek váltságát. Ezen idő egy­szersmind gyásznak ideje is volt, mellyben az igaz hívek épületes elmélkedéseikben magokat Jézus ama tisztelőinek állapotába tudák helyezni, kik szemtanúi voltak ama kínok, gyalázat és halálnak, mellyektöl az ember borzad. Azért az isteni szolgálatnak minden szertartásai epedö szívnek kife­jezései. Ugyanis Urunk szenvedésének története a 4 üdv- iró (evangélista) szerint olvastatik, t. i. virágvasárnapon sz. Máté, következő kedden sz. Márk., szerdán sz. Lukács, pén­teken pedig sz. János szerint. Urunk szenvedése történeté­nek olvasása vagy éneklése előtt nem kéretik áldás, mint e- gyébkor az üdvirat előtt, mert az áldás szerzőjének halála adatik elő: nem gyujtatnak gyertyák, sőt a meggyujtottak is eloltatnak, mert a halál eloltotta a világ világosságának testi életét; nem fiistöltetik meg az üdvirati könyv, mert az apostoloknak hitbeni állandósága, és imábani buzgósága Krisztus szenvedésekor megfogyatkozott ; elhagyatik a kö­zönséges köszöntés is: Az úr veletek, azon köszön­tésnek utálatából, mellyel Judás Jézust elárulta ; a dicsére­tek; Dicsőség neked oUram! „Dicsőség ne­ked Krisztus“ és a könyvcsókolás is elmarad, mert Krisztus a zsidóktól kicsúfoltatolt és meggyaláztatott. Mikor az olvasó pap vagy éneklő kar ezen vagy hasonló szavakra jő: „Jézus pedig nagy szózatot adván, meghala“ sat. a pap

Next

/
Thumbnails
Contents