Zimmermann Jakab: A vallási szokások és szertartások magyarázata (Pest, 1847) - 24.240
117 az egyházban, s otthon, reggel s estve, asztal előtt s után; ez mégis böjtben nagyobb buzgósággal, gyakrabban s ki- tiiröbben történjék. — 3) Különféle jó cselekedetek által. Ekép lesz fökép a böjtölés hasznos s üdvös. Nagyböjti napokról mi is mondhatjuk sz. Pállal: „íme most vagyon a kellemes idő, ime most az üdvnek napja. (II. Kor. VI. 2.) Azért hogy az anyaszentegyház szándékának megfeleljünk: elmélkedjünk leggyakrabban az emberré lett, mennyei dicsőségtől megfosztott Isten fia felől, ki szolgai alakban legnagyobb szegénység, fáradozás, munka, gyalázat, üldözés, s kínok alá vettetett, végre pedig keresztre feszítetett, hogy szenvedésének véghetlen érdemeivel eleget tegyen bűneinkért Isten igazságának s az ő kegyébe visszahelyezzen! Mondjuk gyakran, igazán s törelmes szívvel: „Atyám! vétkeztem az ég ellen, és te ellened, már nem vagyok méltó fiadnak hivatni, fogadj engem legkisebb szolgáid közé.“ Ügyekezzünk büntörö élettel, testi sanyargatásokkal, jóságos cselekedetekkel bűneinkért eleget tenni és Jézus Krisztus kínszenvedésének érdemeiben részesülni. 57. §. Kántor-böjti napok. Urjöveti s 40 napi böjtön kívül vannak még legrégibb idő óla az évnek minden részében úgy nevezett kántorböjti napok, jelenleg a nyári — pünkösd nyolezada (octava); az őszi — kereszt fölmagasztalása; a tavaszi — nagyböjt első vasárnapja utáni heteknek szerda, péntek és szombat napjaira rendeltettek. Ezen kántorböjti napokkal arra czéloz az anyaszentegyház, hogy az évnek négy részében Istentől áldást kérjenek a hívek magokra s egyéb!) va- gyonaikra, és az eddig elkövetett bűneikért eleget tegyenek. Továbbá az anyaszentegyház kántorböjttel, imával és istenes gyakorlásokkal arra czéloz, hogy Istentől áldást nyerjen papjaira, miszerint ök sz. lélekkel teljesek, isteni böl- cseséggel, buzgósággal, hittel, szeretettel, s példás élettel
