Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c

88

alkalmasint mégis ezen kitétel egykorú a’ 40 órai imádsággal. Ezen ájtatosság idő’ jártával hazánkban is szokássá vált, és különféle rendelmények hozattak iránta. így y. o. a’ győri megyében régen szokásban vagyon, hogy az év’ minden napján, nagy csütörtököt, pénteket és szombatot kivéve, valamelly templomban szentség-imádás tartatik. Az ájtatosság sok helyen illy módon intéztetik: reggeli hat óra előtt a’ haranggal jelt adnak, pontban 6 órakor pedig a’ szentség imádás végett kitetetik. Délután szinte hat óra előtt jelt adnak, azután a’ bevett szokás szerint imádkoznak ; végre a’ szentséggel adott áldás után a’ szentség eltetetik L. Rudnai Sándor prímásnak 1825. máj. 1-jén költ körlevelét.

Továbbá figyelmünket érdemlik a’ kántorok és a’ vigíliák. A’ kántorok (quatvor tempora) azon négy időt jelentik, mellyek a’ keresztények által buzgóbb és hosszabb imádságra, szorosabb böjtölésre és különös ájtatos gyakorlásokra fordittatnak. Egyéb czélok között a’ kántorok oda irányoznak, hogy a’ hívek, különös ájtatosságuk által, az égből áldást nyerjenek azokra, kik papoknak szenteltetnek. Mi pedig a vigíliákat illeti: ezek olly napokat jelentenek, mellyeken a’ keresztényék böjtölés és más ájtatos gyakorlatok által a’ következő ünnepekre készülnek. A’ vigiliák a’ keresztények’ üldözésekor eredtek. Ekkoron tudniillik a’ keresztények, hogy a’ vasárnapi vagy ünnepi isteni szolgálatot végezhessék , előtte való napon este vagy éjjel, vagy hajnal előtt valamelly rejtek helyen összegyűltek, hol imádságok, zsoltározások, a’ szentirás’ olvasása ’s magyarázata között töltötték az éjszakát. Idővel a’ vi- ligiáklioz némelly visszaélések szövetkeztek, ’s azért el- tiltattak. Még azon böjtök is, mellyek hajdana’ vigiliákon tartattak, XIV. Kelemen római pápa által az adventi szerdára és péntekre vitettek által; elannyira, hogy a’ mi időnkben igen ritka vigilia tartatik böjttel. Az egyházi solosmában még most is előjön a’ vigilia;