Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
84 vét’ nyolczadának (octava) utolsó napja; ugyanezen vasárnap husvét’ bezárásának (pascha clausum) is hivatott. Különben husvétnak nincs tulajdon nyolczada; minthogy a szent atyák’ értelme szerint husvétnak nyolczada minden vasárnap; a’ mi vagy abból eléggé kiviláglik, miszerint minden vasárnap többször mondatik Alleluja; ’s régente térden állva vasárnapokon nem szoktak imádkozni. A’ rendszerinti vasárnapokat tekintve az különös, hogy V. Sándor pápa’ rendeléséből szentelt vízzel meg kell hinteni az oltárt, templomot és népet; hogy így mindezek megtisztittassanak és megszenteltessenek. Durandus’ magyarázata szerint az oltár azért hintetik meg, hogy az oltári szentség illően tiszteltessék; a’ templomba menő hivek pedig azért, hogy ezek mindennapi vétkeikből kitisztuljanak. Mivel pedig a keresztények naponként ’s bizonytalan órákban szoktak áj- tatosság végett templomba menni; ’s mivel a’ szentelt vízzel való meghintés csak vasárnapokon vagyon szokásban: a’ hajdani keresztények különféle edényeket tetettek a’ templom’ ajtaján kívül vagy belül, hogy igy templomba menyén kezeiket megmoshassák, vagy legalább homlokukat szentelt vízzel meghinthessék. Ezen szertartás felöl Baronins , a’ Krisztus’ születése utáni 57-dik évről értekezvén, így szól: „Későbben az jőve szokásba, miszerint ollyan szentelt viz, mellyet a’ hivek oda haza szoktak használni, a’ templom’ajtajához tetetnék; hogy a’ templomba menendők kisebb vétkeik’ eltörlése végett azzal magokat meghinthetnék“ L. Mayer Leodegár’ idézett munkáját az 519 — 526. lapon. Fejér vasárnap után említést érdemel Urunk’ mennybemenetelének napja, vagyis az áldozó csötörtök. Az első nevezet onnan vette eredetét; mivel Krisztus urunk, föt- táanadása után, még negyven nap e’ földön tartózkodott, negyvenedik napon pedig fölvéteték mennybe, ’s ül az Istennek jobbján Márk 16, 19. Áldozó csötörtöknek tovább azért neveztetik a’ szóban forgó nap; mert több egyházi
