Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
76 térdhajtással csúfolták Krisztust Mát. 27 , 29. A’ most említett imádságok után az úgy nevezett keresztimádás következik. Ezen kifejezéssel egyedül nagy pénteken él az anya- szentegyház , mikor a’ pap’gyászos éneklésére a kar ,,Jer- tek, imádjuk“ szavakkal a kereszt tiszteletére inti’s ébreszti a’ népet. A’ miseinendó könyv is gyakran említi e’ napon a keresztimádást, és a’ kereszt előtt térdliajtást parancsol, noha más napokon csak az Istennek és az oltári szentségben jelenlévő Jézus Krisztusnak szoktunk térdet hajtani. Azonban eme’ szertartás által nem azt akarja az anyaszent- egyliáz jelenteni, mintha Jézus Krisztus nagy pénteken a’ feszületen úgy jelen volna, mint az oltári szentségben mindenkor jelen szokott lenni; hanem inkább az egész szertartás egyedül azt jelenti, hogy a’ megváltónak legmélyebb tisztelettel tartozunk nagy pénteken, minthogy e’ napon áldozá föl magát válságunkért, és e’ napon jegyzé el az anyaszentegyházat saját vérével. Lanfrancus szent Benedek’ rendén lévő apát, későbben pedig cantuariai püspök azt rendelé, hogy a’ gondoskodására bízott szerzetesek a solosmán mezítláb jelenjenek meg. Ennek némi nyomát látni abban, hogy, midőn nagy pénteken a’ pap az úgymondott keresztimádást teljesíti, leveti czipöit, mint egykor Isten’ parancsolatából Móses cselekedett, az égő csipkebokorhoz közelitvén Mos. II. K. 3 , 5. A’ szóban forgó szertartás’ vége felé meggyujtják a’ gyertyákat, és a’ pap a’ mellékoltárhoz, vagy azon kápolnába megy, hol tegnaptól fogva a’ szentség tartatik: ezt ö fa-csergetyü szó mellett és mennyezet alatt az oltárhoz viszi. Ezután tüstént elkezdődik az úgy nevezett elöre-szenteltek’ miséje (missa prae- sanctificatorum). Ebben a’ pap „ Pater noster “ és „ Libera nos, quaesumus“ után jobb kezébe veszi a’ szentségetés a’ tányérkával együtt egy kézzel annyira fölemeli, hogy azt a’ nép is láthassa és imádhassa; e’ végett a’ szolgálaton lévő (minister) fa-csergetyüvel jelt adván. Hogy ezen szertartást teljesebben érthessük; emlékezetbe kell hoznunk :
