Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c

70

miság’, bünbocsátás’ és váltság’ hetének Is hivattatott azért, mert a kereszténység e’ héten legnagyobb ájtatos- sággal Ülli a legnagyobb szentséget, az Isten fijának kínszenvedését és halálát, vagyis az emberi nem’ váltságát. E’ hetet a’ régi keresztények sanyarú böjtölésben, bőkezű alamizsnálkodásban, hosszú virasztásban, buzgó imádságban és istenes elmélkedésben tölték. Sőt ollyak is voltak, kik egyedül este ettek’s ittak, megelégedvén csupán kenyérrel,sóval és vízzel; ez okra nézve a’ régi görögök a’ nagy hetet xerophagiae hebdomas-nak, az az : száraz eledelek’ hetének nevezők L. Mayer Leodegar’ idézett munkáját a’ 448 és k. lapokon.

19. §. Folytatás.

Virág-vasárnap után a nagyhéti szerda különös figyelmet érdemel, minthogy e’ napon kezdődik az úgy nevezett sötét matutinum, vagyis matutinum tenebrarum. Különben e’ néven azon solosma neveztetik, inellyet nagy szerdán , csütörtökön és pénteken nap-nyugat előtt szokás a’ templomokban tartani. A’ sötét nevezet abból éredhetett, mivel a’ templom minden égő világtól megfosztatván ’s mintegy sötétté tetetvén, a’ hívek letérdelnek és a’papok a’ rendelt imádságot elmondják. Hajdan pedig az egész templomnak okvetetlenűl sötétnek kelle lennie; mivel az úgy mondott matutinum éjfél után szokott végeztetni. Ha tehát a’ gyertyák eloltattak, sötétségnek kelle következni. Azon pedig épen nem kell csodálkozni, hogy a’ sötét matutinum régen- te éjfél után tartatott; hiszen azon része a’ solosmának, inellyet azért, mivel korunkban reggel (mane) szokás végezni, matutinumnak nevezünk, hajdan épen azért, mert éjjel (noctu) énekeltetett, nocturnum név alatt vala ismeretes. Föltűnő sötét matutinum közben az , hogy az oltár elejbe három-szegletü gyertyatartó tizenhárom gyertyával tetetik. Azután valahányszor egy zsoltár elénekeltetett, mindannyi-