Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
67 temploma vagyon kitűzve: és azért e’ napon a collecta és epistola szent Pálról teszen említést. Hasonlóan böjt III. vasárnap-utáni csütörtökön szent Kozma és Dömjén’ templomában tartatik az isteni szolgálat; és azért a’ collectában s postcommunióban'ezen szentek emlittetnek. Az is említést érdemel: miszerint nagy böjtben régente a’ szentek’ tiszteletére ünnep nem tartaték; mivel a’ hajdani keresztények azt gondolák, bogy ünneppel a’ böjt meg nem egyeztethető. Szombaton azonban és vasárnap ók is említést tevének a szentekről; minthogy e’ napokon régente böjtölni épen nem szoktak. Ámbár pedig a7 nyugati anyaszentegyházban is divatóznék azon szokás , melly szerint nagyböjtön a’ szentekről említést nem teteték: lassanként azonban a’ szenteknek több ünnepei szokásba jövének, továbbra is föntartatván a’ köteles böjtölés. Abban mindazáltal a’ régi szokásnak még ma is némi kis jele ’s nyoma látható : miszerint nagy böjtön kisebb szóimnál vágynak ünnepeink, mint az év’ egyéb részeiben. Elvégre nagy böjtben a hétköznapról szóló misék’ végén a’ szokott postcommunio után egy különös imádság mondatik, melly e’ czim álatt: „ Super populum“ fordul elő. Ezen imádságban az anyaszentegyház különös segítséget kér a kisértetek ellen; és azért hajdan a’ nép lehajtott fővel és térdepelve hallgatá vagy mondá azt. Innen vagyon, hogy még ma is „ Oremus “ után e’ szavak mondatnak: „Humiliate capita vestra Deo“ azaz „Alázzátok meg fejeiteket Isten előtt.“ A’ nagy böjt’ ötödik vasárnapja szenvedés- vagy fekete vasárnapnak neveztetik azért, mert e’ vasárnaptól fogva az anyaszentegyház mélyebb bánattal kesergi Urunk’ szenvedését. Ugyanez okra nézve már az első vecsernyé- töl fogva kék vagy viola-szinti ruhával födve tartja Krisztus képét, ez által azt is akarván példázni, hogy Krisztus urunk a zsidók előtt elrejté magát, mikor ezek öt megaka rák kövezni. Ezen kivíil mise’ elején a’ „ Judica me “ zsoltár , az introitus és „Lavabo“ után valamint a’ zsoltárok