Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c

37

mindenféle kézi munkát végezhessenek. Mivel azonban későbben az vetetnék észre, hogy az említett fél-ünnepeken némellyek mindennapi foglalkozásaikba elmeriivén a’ parancsolt isteni szolgálaton meg nem jelennének ; némellyek pedig a rendelt isteni szolgálat’ szine alatt dolgozni teljességgel nem akarnának: ugyan Maria Theresia apostoli királynénk XIV. Kelemen római pápát illöleg fölszólítá és kéré: miszerint apostoli hatalmánál fogva a’ hiveketa’ fölebb említett liuszon-két napon az isteni szolgálattól egészen fölmenteni kegyeskednék. Ennek következtében 1771-ben junius’ 22-kén XIV. Kelemen azt rendelé, hogy minden más ünnep megszűnjék, és csak a’ következők tartassanak meg: lmsvét a’ következő, pünköst szinte a’ következő nappal, azután egész esztendőben minden vasárnap, karácson, új esztendő , vizkereszt, Krisztus’mennybe-menetele, Úr’napja , szűz Máriának öt ünnepe , úgymint gyertyaszentelő, gyümölcsoltó, nagy-és kisasszony’ napja, elvégre boldog asszony’ fogantatása, ezeken fölül Péter’ és Pál’ ünnepe, mind szent’ napja, szent István első vértanú’ ünnepe és egy választott szent’ ünnepe. Minthogy pedig felséges Mária Therésia’ kívánságára és a’ magyar-országi püspökök’ megegyezéséből szent István első magyar király választa- ték az ország’védszentéül: 1774. aug. 8-kán királyi parancs által az rendelteték, hogy más védszent’ ünnepe olly kötelezéssel ne tartassák, melly szerint a’ hívek szent misén megjelenni és a’ kézi munkától magokat megtartóztatni legyenek kötelesek. Mivel pedig a’ nép sok helyen az eltör- lött ünnepeket későbben is szokás szerint megülné: az 1785. 29-kén kiadott fölséges parancsolat egyenesen azt rendelé, hogy ezután a lelkipásztorok a’ híveket az eltör- lött ünnepekre hirdetés által vagy más módon ne figyelmeztessék , és hogy e’ napokon ünnepélyes isteni szolgálatot épen ne tartsanak.

De már a’ dolog’ természete azt látszik kívánni, hogy azon szabályokat közöljük, mellyeket a' lelkipásztornak az