Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
460 házi szolgálatért adatnak. Eredetét e’ neme a’ papi jövedelmeknek a’ hívek’ önkéntes adakozásától veszi, melly tudniillik soha nem tilalmaztatok. Mai időben a’ következő papi bérek divatoznak : a’ temetés-pénz, ez a’ temetésért szokott fizettetni, kivévén olly holtakat, ,kiknek csekély házi bútorukon kiviil semmijek sincs; a háromszori hirdetés- és esketéspénz; a’ kiadott keresztelő, házassági, és halálról szóló levélért járó pénz L. az 1782. jan. 25-kén költ fölsőbb parancsot. Sok helyen szokásban vagyon, hogy keresztelés’ és beavatás’ alkalmával a’ szentség’ és szertartás’ kiszolgálójának valami jutalom adatik: e’ szokást továbbra is fön- tarthatni L. a jelen kötet’ 62-dik §-át. Elvégre az ősi javakat tekintve megjegyezzük: miszerint azon mód, mellyet a’ lelkipásztornak az ősi javak körüli gazdálkodásra nézve kell tartania, épen nem különbözik attól, mellyet az egyházi javakra nézve kell követnie. Mind e’ mellett azt különösen említendőnek Ítéljük, hogy a’ lelkipásztornak midőn ősi javairól akar rendelkezni, nem az egyházi, hanema polgári törvényeket kell szem előtt tartania. Bizonyára valamint az egyik részről gáncsolhatni, sőt vétekül tulajdoníthatni, ha a’ lelkipásztor egyházi jövedelmeinek legnagyobb részét nem annyira szegény, mint inkább méltatlan rokonaira fordítja: úgy a’ másik részről helyben semmikép nem hagyhatni, ha az egyházi férfiú tetemes ok nélkül nem épen vagyonos atyjafiait ősi javaiktól megfosztja, vagy akármi módon megkárosítja. Befejezésül a’ szerencse javaira nézve minden lelki- pásztornak ajánlhatni: hogy a haza’ törvényei, és a’ kegyelmes kir. intézvények szerint annak idejében, tehát halálos betegség előtt, midőn még mind testre mind lélekre nézve épek , minden vagyonaik, főleg pedig azok felöl, mellyeket magok szereztek, illő módon rendelkezzenek. Ha ugyanis végrendeletüket már előre elkészítik, utolsó nyavalyájok- ban mentek lesznek sokféle aggodalomtól, és így nagyobb gondot fordíthatnak lelki állapotukra. Egyébiránt a’végien-
