Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c

456

15, 12. ezeket olvassak: „Hallgata pedig; az egész sokaság, és hallják vala Barnabást és Pált, kik beszélik vala, melly nagy jeleket és csodákat tett 'volna Isten a’ pogányok között ö általok“. Midőn pedig az Istent illető ’s lelki dolgokról szó leszen: salesius szent Ferencz’ (Introd. ad vit. spirit. P. III. c. 26.) bölcs tanácsát és intését kell szem előtt tartani. „Philothea“, így szól a’ szent püspök, „Istenről mindig ügy beszélj mint Istenről, azaz: tisztelettel és ájta- tossággal, nem mintegy magadat fitogtatva vagy prédikálva, hanem az édesség’, szeretet’ és alázatosság’ szellemében , az áhítat’ és isteni dolgok’ jóizü és gyönyörűséges mézét (mint az Énekek’ Énekében a’ mátka szól) majd ennek majd annak fülébe cseppenként eresztve, és lelked’ belsejében s fejtekében Istent kérve, hogy ezen szent harmatot azok’ szivébe, kik beszédedet hallják, leszállani engedje.“ Befejezésül 6) e helyen említést érdemel az érzékiség’ meg- zabolázása : névszerint pedig ide tartozik a’ nem-tiltott dol- goktóli magatartóztatás, a nyomorúságok vidám kedvvel viselése, a’ hivalkodás kerülese, a folyvásti tisztes foglalkozás , egy szóval a’ természeti vágyok’ ollyatén korlátozása , bogy azok az erkölcsi parancsok’ határait soha át ne lépjék. Ezen segédszerek’ okos és gondos használata által, nem ok nélkül reményijük, a’ lelkipásztor nevekedni foga’ keresztény tökéletességben, és tulajdon s felebaráta üdvösségét sikeresen fogja munkálni.

114. §. Az egészség-felőli gond.

Ámbár a’ jó lelkipásztor, midőn a körülmények úgy kívánják, lelkét is tartozik oda adni juhaiért Ján. 10, 11.: mind e’ mellett az is kötelességében áll, hogy életére és egészségére gondosan vigyázzon. A lelkipásztor e’ kötelessége nem csak azon okokon alapul, mellyek általában az iránt szoktak fölhozatni, hogy az ember köteles életére s egészségére vigyázni: hanem ezeken fölül figyelmet ér