Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c

448

szent intézettel meg nem egyezne, ’s miből egyszerűség, Isten’ szerelme s a’ hiúságok’ megvetése nem tűnnék k\ ----------Mik a’ püspökökről mondattak, ugyanazok’ megtartását parancsolja rendéhez képest mindenkire nézve, ki va- Jamelly papi vagy szerzetes egyházi javadalmat bir.“ Általán a’ lelkipásztor a’ házban valainelly egyszerű és keresetlen tisztaságot tartand, melly tudniillik a’ parasztos és embertelen gondatlanságot szinte , mint a’ szertelen ékesge- tést egyiránt kerüli.

MÁSODIK SZAKASZ.

A’ lelkipásztor’ magányos életbe ni magaviseleté magára nézve.

111. §. A’ jelen szakasz’ tárgyai.

Ha a’ lelkipásztort egyenesen önmágát illető foglalatosságokat nagyobb figyelemmel szemügyre veszszük: köny- nyen ki fog tűnni, hogy a’ lelkipásztornak különös gondot kell fordítania: a) önelméjére, b) önérzelmeire ’s önnönakaratára, c) egészségére, d) vagyonára, e) jó hírére ’s nevére , f) az idő’ használására és az élet’ kellemeire.

112. §. Az elme’ mivelése.

Az elme’ azon miveltségéröl, melly ollyannak szükséges , ki a’ pásztori hivatalt magára akarja vállalni, már tudományunk’ bevezetésében szólottunk (L. az I. K. 11 —15. §§.). Itt tehát csak arról leszen szó, hogy a’lelkipásztornak azon tanulmányokat, mellyeket nevendék korábanmegkez- de, tovább is folytatnia kell; és hogy a’ pásztori hivatal’ kötelességeinek helyes teljesítésére, főkép pedig a’kérész-