Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
342 vánja, hogy föloldoztatása egy idővé lialasztassék, míg tudniillik a’ vosz szokást megtövendi, a’ mi megtövténvén legnagyobb készséggel és övömmel föl fog oldoztatni; misze- vint csak azon esetve nyevendi meg a’ lélek-csendességet, lia a’ föloldozás nemhivtelenkedve, nem kényszevitve és evö- szakkal, hanem igaz megtévés után adatik. Másodszov Vendeljén a’ bűnösnek gyógyszeveket, mellyek’ segedelmével ez a vétkeket keviilliesse, s mellyeket mind kisévtet előtt ’s után, mind kisévtet közben használhasson: illyen p. o. az imádság, a’ négy utolsó dolgoktól elmélkedés, a’ vosz alkalom’ kevülése, a’ költö-evö’ (phantasia) kovlátozása, a folyvásti tisztes foglalkozás, a’ penitentziatavtás’ szentségének gyakov fölvétele ’s a’ t. Havmadszov mondja a’ bűnösnek, hogy a’ hatávozott idő’ lefolyása után, életét megjob- bitva, tévjen vissza a’ lelkiatyához; és ennek jelentse ki, hogy ezen ’s ezen vétek miatt az előbbi alkalommal nem oldoztatott föl; a’ bűnös’ gyónásából ki fog tűnni: valljon meg- jobbítá e magát? valljon ugyanannyi vagy kevesebb Ízben követé e el a’ szokássá vált vétket ? valljon a’ Vendelt szeleket használta e? Ha talán halasztás után jobbuláskövet- kezett: a’ lelkiatya jelentse övömét az üdvös változás miatt; és intse a’ penitentziatavtót, hogy adjon Istennek hálát; ajánljon szükséges és hasznos eszközöket a’ jóban megma- vadás végett, ’s végve szokás szevint oldozza föl a’ megté- vö bűnöst: melly dologban nem annyivá az idő’ mint a’ bűnbánat’ nagyságát kell tekinteni, non tam considevanda est mensuva tempovis quam dolovis Can. 84. In actione, dist. 1. de poenitentia. De még azon esetve is, ha a’ bűnös magát nem jobbítá , a’ lelkiatya ne bánjékvele keményen, hanem inkább boldogtalan állapotán szánakozzék; hasznos intés után adjon jó tanácsot; vendeljen újólag használandó gyógyszeveket; s általában sűvgesse az igazmegtévést. Ha végve több halasztás után is magát nem jobbítva tév vissza a’ bűnös : még akkov sem kell keményen bánni vele, s üdvössége ivánt semkell kétségbe esni; hanem inkább illő béketü-
