Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
335 nä (mert p. o. a’ mondottakat nem érté), a’ penitentziatartót félbe ne szakaszsza; hanem inkáid) a’ szükséges kérdéseket, intéseket és tanácsokat a’ gyónás’ végére halaszsza. Ezen fölül minden gyónóhoz illően szóljon, gyónás közben is úgy beszélvén vele, mint máskor szokott; mert, mint fölei)liis mondottuk, a’ gyónó azért, hogy a penitentziatartás’ szentségében magát megalázza, polgári jogait el nem veszti, és így czimét sem. Mind e’ mellett a’ czimek miatt szükségtelen aggódni; minthogy a’ gyóntató székben a’ kikeresett czimzéseknek semideje, sem helye. Ismeretleneknek mondhatni: Keresztény, Keresztény Lélek, Keresztény Atyámfia! ’sa’t. Egyébiránt a’lelkiatya azokat, kika’ gyónást tudatlanságból, szeméremből vagy félelemből hibásan kezdik , leereszkedve és nyájasan segítendi, hogy iránta mint atya és orvos iránt bizodalmát nyerjenek. Szavát pedig a’ lelkiatyának úgy kell mérsékelni, hogy azt egyedül a’ peni- tentziatartó hallja, a’ köriilállók pedig teljességgel ne érthessék. Még azt is megjegyzendőnek ítéljük: neliogy valaki a’ föloldozó szavakat nem hallván, méltán gyanákodlias- sék , hogy a’ lelkiatya elől most távozó penitentziatartónak nagy bűnei miatt a’ feláldozás alkalmasint megtagadtaték: tanácsos ugyanazon szavakat mindenkor olly csendesen mondani , hogy azonokat a’ köriilállók közül senki ne hallhassa. Végre a’ lelkiatya mint bíró , tanító , és orvos mindennémű tisztét gondosan teljesítse; a’ penitentziatartókat, mennyire szükséges, kérdezze ki; a’ tudatlanokat tanitsa; a’ hibában lévőket oktassa; kiknek illő készültségéről kétkedik, azokat az őszinte bünbánatra készítse; üdvös intéseket adjon; ’s az elégtételt a’ körülményekhez alkalmazza. Miután a’ penitentziatartó gyónását elvegzé, és a’lelkiatya is a háromféle, úgymint bírói, tanítói és orvosi tisztnek eleget tett: ha a’ törödelmes bánatnak elégséges jeleit tapasztalhatni; a’ megtérő bűnöst az anyaszentegyház’ bevett szokása szerint (jelen K. 72. §.) vétkeitől oldozza föl. Ha pedig már egyszer a’ penitentziatartó körül minden an-
