Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
317 ségének kiszolgálhatása végett a püspöktől szükséges helybenhagyást és ezzel kapcsolt hatósági hatalmat nyerni. A’ hatósági hatalom másodszor az időre nézve is korlátoztat- hatik, és pedig olly módon , hogy ezen hatalommal csak bizonyos időig élhetni, mellynek lefolyta után a’ hatalom is megszűnik : így p. o. a’ szerzetes papoknak csak azon időre szokott hatósági hatalom adatni, míg a’ megyében tartózkodnak; elannyira, hogy, ha a’ megyéből kimenvén egy időig máshol laknak, a’ megyébe visszajöttök után újólag kell a’ fönforgó hatalomért folyamodniok. Hasonlólag ha valakinek rendkívüli hatalom adatik a’ megyebeli föntartott esetekre nézve: az illyen hatalom is rendszerint bizonyos időre szokott adatni. Általában ha a’ hatalom bizonyos egyházi javadalom vagy hivatal miatt adatott; ezeknek megszűntével amannak is meg kell szűnnie. A hatósági hatalom harmadszor a személyekre nézve is szokott korlátoztatni: igy, mint már fölebb is mondottuk, az apáczák’ kihallgathatása végett nem elég az általános fölhatalmazás, hanem e’végett a’ püspöktől különös hatalmat kell nyerni: hasonlóan a’szerzetes férfiakat, hacsak rendszabásaik engedelmet nem adnak, csak a’ különösen fölhatalmazott gyóntató atyák okozhatják föl. Negyedszer a’ tárgyra, vagy vétkekre nézve is korlátoztatni szokott a’ hatalom úgy, hogy némelly vétkektől a rendszerinti hatalommal ellátott lelkiatya föl nem ol- dozhatja a’ bűnöst: ezen vétkeket rendszerint föntartott eseteknek nevezzük, mellyekről a’ következő §. fog értekezni. 75. §. Folytatás. Az esetek’ föntartása által általában olly rendelést értünk , mellynek erejénél fogva az egyházi elöljáró az alrendé papoknak némelly vétkek’ föloldozására vagy föntar- tására vagy nem ád hatalmat, vagy az előbb adott hatalmat visszaveszi. Ebből könnyű érteni: hogy a’ föntartott eset olly vétek, mellytől az alrendü lelkiatya a’ bűnöst föl nem
