Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
194 rének nevében jöttek össze végezni ájtatosságukat, s bemutatni Istennek kérésüket. Azután kivitetnek a Szentek képeivel ékesített zászlók: ezek a mennyben diadalmaskodó és földön vitézkedő anyaszentegybáz’jelei, és intik a keresztényeket, bogy, Istentől valamit kérvén , a Szentek' esedezéséhez folyamodjanak, s bogy a bűn és sátán ellen jó vitézséggel vitézkedjenek Tim. I. L. I, 28. A harangok is meghozatnak, részint hogy azok hathatós hangja a’ hívek’ szivében ájtatos indulatokat gerjeszszen, részint hogy a fölébredett jó indulatok ezen szertartás által nyilványittassanak. Hogy pedig a körmenetek az anyaszent- egyház szándékának megfeleljenek: magyarázza meg a’ lelkipásztor, miszerint a’ körmenetet a végett tartjuk, hogy ezen ünnepélyes tétel által nyilványossá tegyük, miként a’ mi meggyőződésünk szerint Istent nem csak kézzel, készített templomokban, hanem máshol is, sőt mindenütt imádhatni; hogy, mivel Istent utczákon, erdőkön, mezőkön , réteken sokféleképen megbántjuk, öt e helyeken il- löleg megkövessük; hogy a szabad ég alatt Isten különféle jótéteményit szemlélvén az ö gondviselésének buzgó imádására ébresztessiink ; hogy ugyanazon jelek és zászlók alatt egyesülvén tettben mutassuk, miképen ugyanazon mennyei atyának fiai, ugyanazon egyháznak tagjai, s u- gyanazon jóknak örökösei vagyunk. Továbbá magyarázza meg a lelkipásztor, hogy a rendszerinti körmeneteken olly szándékkal köteles a keresztény ember megjelenni, mellyet az anyaszentegybáz tart szeme előtt: hogy következőleg köteles magát komolyan és szerényen viselni; az éneklő karral vagy énekelni, vagy legalább arról gondolkodni , mit a kar énekel; azon helyen, hol a körmenet megáll, ama kegyelmekért, mellyek’megnyeréséért az anyaszentegybáz könyörög , buzgón imádkozva esedezni ; végre a' hazatérő körmenetet imádságok és énekek között ájtatosan követni. Mi pedig a’ rendkívüli körmeneteket illeti: ezekre nézve különösen magyarázza meg a lelki-
