Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
152 szint és feketét. Melly szint mikor kell használni: a’misemondó könyv’ rovatai és az egyházi naptár (Directorium) megmutatja. Általában a’ fejér szint használjuk az Úr Jézus’ ünnepein a’dicsőség miatt; az angyalok’, szüzek’ és hitvallók’(confessores) ünnepein a’tisztaság, ártatlanság és erény miatt. A’ vörös szint használjuk az apostolok’, evangélisták’ és vértanuk’ ünnepein, minthogy ezek a’hitért vérüket ontották; és piinköst’napján, mert a’ Szent Lélek tüzes nyelv’ képéhen szála az apostolokra. A’zöld szint, melly mintegy közép más színek között, használjuk hétköznap és némelly vasárnapokon. Violaszinnel böjti és penitentzia-tar- tó napokon élünk. Végre a’ fekete szint szomorúságunk’kifejezésére fordítjuk. A’ görögök, úgy látszik, nemigen gondolnak a’ színekkel; a’ XIII. század körül pedig leginkább kedvelék a’ fejér szint, talán a’kegyelem’ tisztaságát és világosságáttartván szemeik előtt. Böjtben a’vörös szint szokták használni mind azért, hogy bűneinket meg kell siratnunk ; mind azért, hogy Krisztus urunk érettünk vérét ontotta. így tehát a’' görögöknél a’ vörös szin szomorúságot jelent; és azért temetéskor is ezen szint szokták használni. Ennyit a’papi Öltözetekről általában; most pedig különösen szúlandunk felölök. A’ latinok’ egyházi öltözetei között, mellyeknek különösen meg kell áldatniok, első helyen vagyon a' nyakkendő (amictus): ez a’nyolczadik században járulta’misemondó ruhákhoz a’ végett, hogy azzal a’ miséző pap meztelen nyakát befödje. A’ kilenczedik század’ táján nem csak a' nyak, hanem az egész fej befödetett vele, és azért úgy szokjuk azt tekinteni, mint az üdvösség’sisakját. A nyakkendő után a’ fejér ing (alba) következik: ez régente közönséges ruha volt a’ meleg tartományokban mind világiaknál, mind papoknál ; melly hogy hosszú és bő volta miatt dísztelenül ne álljon, övedzövel (cingulus, zona) a’ derékhoz szorittatik. Ezen hosszú ingből támadtak idővel a rövid kar-ingek (Chorhemd , rochetum), mellyekkel, a’ misénkiviíl, isteni szolga-
