Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
132 ,,De szabadíts a’ gonosztól“ tovább folytatja, és ezen imádságban: „Libera nos, quaesumus,Domine“elő számlálja, minő roszaktól szabadítson meg bennünket az Isten. Ezen imádságok befejezése közben a pap a szent ostyát kezébe veszi, ketté töri , s egyik részét azonnal a tányérkára teszi; a másikból pedig ismét egy kis részt eltör, s mint e’ szavakat: „Pax Domini sit semper vobiscum “ mondja, e’ kis részécskével a’kehely fölött három keresztet csinál, azután ugyanazt a’ kehelybe eresztvén. Melly szertartás oda irányoz : hogy valamint a misének eddigi részeiben a’ vérnek a’ testtől való elválasztása által Krisztus urunk szenvedése és halála tiintetett szemeinkbe: úgy most a’ testnek a vérrel összevegyítése által Urunk’ föltámadása adassák élőnkbe. Mi pedig a’ szent ostyának három részre törését illeti: ez abból eredeti, hogy hajdan a" hívek azúr asztalában részesültek. Ez okból ugyanis a’ megszentelt kenyér három részre osztatott, mellyek közül a’ legkisebbik tüstént a’ kehelybe eresztetett, a' másikat a’ pap maga számára egy kis tányérkára,a harmadikat pedig a hívekére félretette. Midőn ezen harmadik részt ki akará osztani, ezt annyi részecskékre tördösé, a’ hányán voltak az Ur’ asztalához járulandúk.De ezen szokás mármost megszűnvén, az áldozok’ számára kisebb ostyák szeníelteltetnek, és a’ nagy ostyának mind két részét maga a’ miséző veszi. A’ szent ostyának megtörése és a’ mondott mód szerint vérrel összevegyítése után a’ pap térdet hajt a' szentség előtt, és mellét vervén háromszor mondja: „ Agnus Dei qui tollis peccata mundi.“ Régente mind a’ három: „Agnus Dei- re “ ez mondatott: „Miserere nobis.“ Mivel azonban a’XI. század körül igen sok viszontagság éré az anyaszentegy- házat: a harmadik : „Agnus Dei-re“ ezt kezdették mondani „Dona eis pacem.“ A halottas misékben pedig : „Miserere nobis“ helyett „Dona eis requiem “-et szokás mondani; hogy így ez által is megmutattassék, miszerint eme’misékben minden a’ megholtakhoz tartozik. Tüstént az áldozás