Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
rére ; nem azért, mint ha Krisztus’ testét és vérét akarná megáldani, a’ mi képtelenség volna, hanem azért, hogy ezen keresztvetésekhöl értsük , miként az oltári áldozat minden erejét a kereszt’ áldozatától veszi, mellynek örökös emlékezete a’ mise-áldozat. A’ negyedik imádság e szavakkal kezdődik : „ Memento etiam, Domine , famulorum famularumque tuarum:“ ehhen a’ pap a holtakat Isten kegyelmébe ajánlja, némellyeket névszerint is megemlítvén , és az enyhülés’, világosság’ és békeség’ helyét kérvén nekik Istentől. A’ hajdani anyaszentegyházban , mint már fölebi) is megemlítettük, valamint Úr’ mutatása előtt az élők nevei, úgy-Úrmutatás után a’ holtakéi a’ diptychákból olvastattak. Ma pedig csak gondolattal emlékezik a pap a holtakról általában, különösen azokról is, kikért imádkozni akar: illyen p. o. az, kiért miséz, illyenek szülői, rokonai, jótévői, barátai, ellenségei s a’ t. Az ötödik imádságban, mellynek első szavai ezek: „Nobis quoque peccatoribus“ penitentziatartás’ jeléül mellét üti a’ pap, és magáért szinte mint más jelenlévőkért ájtatosan imádkozik. Ezen imádság’ végén régente szokásban volt bizonyos dolgokat, főleg enni-valókat, úgymint új gyümölcsöt, kenyeret, mézet, húst, hüvelyes eleséget megáldani. És csak ezenmeg- áldás után következők a’ hatodik imádság: „Perquemhaec omnia, Domine, semper bona creas, sanctificas, vivificas, benedicis et praestas nobis.“ így tehát azon keresztek, mely- lyek eme’ szavak' elmondása közben még ma is szokásban vágynak, nem csak a’ szent ostyát és a megáldott kehelyt, hanem az említett enni-valókat is illetik, annak jeléül, hogy minden testi, lelki áldás csak a mi urunk Jézus Krisztus’ érdemei által száll reánk. Elvégre a’ canon ezen utolsó szavai következnek: „Per ipsum, et cum ipso, et in ipso est tibi Deo Patri omnipotenti, in unitate Spiritus Sancti, omnis honor et gloria.“ Per ipsum, vagyis ö általa azért mondatik; mert Krisztus, Isten és az emberek között közbenjáró. Cum ipso, vagyis ö vele azért; mert