Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c

118

Jénezés: ez nem csak a’ rósz szag’ távolítása végett hozatott be, hanem általa oda is irányoz az anyaszentegy- ház, hogy az isteni fölség körűl-belül olly módon, mint a’ napkeleti bölcsek Krisztus urunkat tisztelék, illőleg tiszteltessék , azután követni akarjuk az angyalt, kinek keze által fölméne a’ jó illatok' fiiste Isten elejbe János’ Jel. 8,4.; elvégre különösen diszesítik az ünnepélyt azon öltözetek és ékszerek, menyeket az áldozó pap és a’ körülötte lévők illy alkalommal használnak. — Hasonlólag a’ halottakért szolgált misékre nézve a’ következőket említjük: tudniillik az anyaszentegyház a’ halottak’ emlékezetére öt napot jelelt ki, úgymint a’ temetés’ vagyis halál’ első, harmadik , hetedik, harminczadik és évi napját; azután a’ halottakérti mise, főleg ha az ünnepélyesen tartatik, pompás ugyan, de minden ékszer még az ének is gyászos, mert illyenkor a’ holtak’ bűneinek megbocsátásáért könyörgünk; továbbá a’ „Judica me Deus,“ a’ „Gloria in excelsis Deo,“ az „alleluja“ és más ily- lyesek kihagyatnak, mivel nem vagyunk bizonyosok, hogy azok, kikért a’ mise tartatik, már iidvözültek, ez okra nézve az egész szertartás szomorú; ezen fölül áldozás előtt kimarad a’béke-kivánás (pax non datur), mert a’ nép a’ halottakérti mise alatt nem szokott áldozni*’ végre halottas mise után a’ nép nem szokott clbocsáttatni, az az: nem szokott mondatni: „Ite missa est,“ mert mise után még más imádságok is szoktak mondatni a’ holtakért L. Explicatio Caeremoniarum opera ac studio P. Leodegarii Mayer a’ 120—143. lapon.

31. §. A’ mise’ részei.

A’ fölöltözködött pap az oltárhoz megy, mellynek kövére kiteríti a’ test-tartót (corporale). Megáll kévéssé a feszület előtt, és fölajánlja a’ szent áldozatot a’ Mindenhatónak magáért és másokért, főleg a’ kikért különösen áldozni szándékozik. Azután lemegy az oltár’ legalsóbb ga- rádicsához, hol magára keresztet vet, és ezen ájtatosszertartással kezdi a’ szent áldozathoz való készületet. Kereszt-