Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
101 fó elvét, kútfejét, segédeit, böcsét, hasznát, szükséges voltát és történetét annak módja szerint fejtegessük. Azonban valamint azok, miket a’ jelenkötet’ 2-dik és köv. §-han az egyházi szertartások’ tárgyáról, czéljárúl és más ide tartozó dolgokról általában mondottunk, igen könnyen a’ tulajdonkép úgy nevezett nyilványos isteni tisztelethez alkalmaztathatnak : úgy azok, miket a’ jelen kötet’ 4—6. §§-ban a’ pásztori Szertartástudomány’ tárgyára, czéljára, tanitásmódjá- ra s más hasonló dolgokra nézve általán előterjesztettünk, minden nehézség nélkül a’ tulajdonkép úgy nevezett isteni tisztelet tudományára általvitethetnek. így tehát szánt- szándékkal elmellözvén a’ most említett tárgyak’ ismételt előadását, mi egyébként itt fölösleg történnék, az elöhbi § értelme szerint a kővetkező két szakaszban a’ rendszerinti s rendkívüli nyilványos isteni tisztelet helyes kiszolgálásáról értekezendiink. 11 BLiO SZAKASZ. A’ rends/.érinti nyilványos isteni tisztelet. 27. §. A’ jelen szakaszban előadandó tárgyak’ sora. Ha gondosabban megtekintjük azon szent tételeket, mellyek által a keresztény bivek Istent rendszerint közösen és naponként külsőleg tisztelni szokták: szemünkbe fog tűnni, hogy azok a reggeli s délutáni isteni szolgálatból, azután pedig különféle imádságokból állanak. Mi a’ reggeli isteni szolgálatot illeti: ehez a' szent mise-áldozat és a’ nyilványos tanítás, melly rendszerint szent beszédből áll, szokott tartozni. Délután pedig majd vecsernye , majd könyörgés tar tátik ; a’ keresztény oktatásnak pedig semmi esetre elmaradni nem szabad. Tekintvén végre a különféle imádságokat: ezek majd a’ köz beszéd módjára
