Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c

lévén, papoknak (sacerdotes) tulajdonkép azért neveztetnek, mert miséznek, a’ híveket megáldják , és szentségekkel ellátják. Különösen azon föhh-rendü papokról, kik a’ püspökökhöz tartozó tételeknek legalább egy részét végezik, azt szoktuk mondani, hogy püspöki süveggel és egyéb díszjelekkel élnek (utuntur pontificalibus).

2. §. A’ szertartásokhoz tartozó nehány általános ismeretek.

Hogy a’ szertartások’ természetét (fogalmukról már az előbbi §-ban szülöttünk) annál bővebben átlássuk; az I. K. 2-7. §§-ai szerint itt röviden elöterjesztendjük a’ szertartások’ tárgyát, czélját, böcsét, hasznát, szükséges voltát, eredetét és állapotát. Mi tehát a’ szertartások’ tárgyát illeti: ez az I. K. 2. §. szerint a’ nyilványos isteni tiszteletnek a’ szentségeknek és egyéb lelki dolgoknak ájtatos kiszol. gálásából áll. Ha pedig a’ szertartások’ czélját tekintjük: ugyan az'l. K. 2. §. szerint a’ szertartásoknak általában az emberi nem’ rendeltetésének, vagyis az igazságnak, erénynek és boldogságnak eszközlésére kell irányozniok. Különösen pedig a’szertartásoka’ végett rendeltettek hogy az Isten’ titkainak kiosztása, vagyis a’ szentségeknek kiszolgálása által az ember’ elméje fölvilágosittassék, akarata pedig tö- kéletesittessék;hogy azután a’ religio’ nyilványos tétélinek gyakorlata által a’ belső religio, ügy mint hit, reménység , szeretet, hálaadás, engedelmesség ’s a’ t. nem csak kijelentessék, hanem még nevekedjék is ; hogy tovább az egyházi szertartások’ használása által nem csak a’ magunk’ hanem mások’ erénye is erősödjék, mert semmi nem bizonyosabb, minthogy szertartásaink Isten’ fölségét, tulajdonit, Istentöli függésünket, Isten-, magunk- ’s mások-iránti kötelességeinket világosan elünkbe terjesztik, és így a keresztény erényt bennünk erősítik, ápolják s tökéletesítik, valamint az is bizonyos, hogy mások szertartásainkat általunk gyakoroltatni látván, és így példánk által, az áj-