Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 2. kötet (Buda, 1842) - 24.200b
401 kell űt készíteni. Ha a’ betegnek szava elállana: legalább fővel-intés vagy kézszorítás által (igyekezzék nagyobb vétkeit meggyónni; a’ mit tehetsége szerint teljesítvén ’s bűneit is illőleg megbánván tüstént föloldoztathatik. Ha a’beteg nem hallana, de mégis látna: látható jelek, úgymint kézösszetétel, mellverés, fesziilet-csókolás, vagy a’fülnek a’ beteg felé olly módon tartása által, mint ha ez gyónna, kell a’ beteget a penitentziatartásra fölszólítani: illy módon kell bánni a’ némákkal is. Ha a’ beteg már semmi jel által nem tudná kijelenteni, hogy meg akar gyónni, de mégis olly tanuk volnának, kik bizonyítanák, hogy peni- tentziát akara tartani: a’ beteget föioldozhatni. Sőt még azon esetre is, ha illy tanuk nem találkoznának, a’ beteg föloldoztathatik: hiszem, minden jámbor-életű betegről méltán föltehetni, hogy élte’ végén penitentziát akara tartani. Ha a’ beteg idegen nyelven beszélne: alkalmas tolmácsot kell keresni, ki a’ szükséges hallgatás iránt megesküdvén, vagy úgy ülvén vagy állván, hogy észre ne vehesse, intés vagy más jel által mit fejez ki a’beteg, olly segítségére lehet a’lelkipásztornak, hogy legalább a’beteg’nagyobb vétkeit kitudhatja: ha pedig tolmácsra szert nem tehetni, va- lamelly jelek által kell a’ terhesebb vétkeket kitanulni, ’s azután a’ beteget biinbánatra indítván, föl kell őt bűneitől oldozni. Ha a’ beteg körül veszedelmes sebészi műtételek volnának szükségesek; a’ beteg vagy kész ezeknek kiállására, vagy nem: az első esetben meg kell őt dicsérni, és a’ szükséges szentségeket föl kell neki adni; a’ második esetben előterjesztvén az élet-föntartás-iránti kötelességet, ajánlván az isteni segedelem’kérését, reményt gerjesztvén az> egészség’ visszanyerése iránt, elbeszélvén az ollyanok’ példáját és.történetét, kik illyetén műtételeket már szerencsésen kiállának, a’ beteget a’ szentségek’ fölvételére és a’ műtétéi’ kiállására kell készíteni. Minthogy pedig műtétéi közben pásztori foglalatosságok alig fordulhatnak elő; de egyébként is minthogy a’ műtételen a’ lelkipásztor II. KÖTET. 26
