Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 2. kötet (Buda, 1842) - 24.200b
382 segittetnék, a katholikus lelkiatyának úgy kell intézni a dolgot, hogy a' közös religioi igazságok’ fölhozása által vigasztalást nyerjen. így p. o. ajánlhatni neki, hogy higyen Istenben, és reményijén Krisztus’ érdemeiben; hogy bánja meg vétkeit, és kérjen Istentől kegyelmet; hogy hagyja magát Isten akaratára, és tegye föl magában, miszerint mindazt akarja hinni és tenni, mit Isten az örök üdvösség’ elnyerése végett tőle kiván ’sa’t. Másodszor a beteg belső állapotát tekintve figyelmet érdemelnek annak érzelmei. Yagynak tudniillik a’ betegek között ollyanok, kik a nyavalya’ terheit és nyomorait bé- kételenebbül viselik, mint keresztényhez illő. A’ mit a’ lelkipásztor észrevevén, mindenek előtt a békételenség’ okát kutassa ki; és mint az ok különböző, úgy a’ lelkipásztor is különféleképen intse és vigasztalja a’ beteget. Névszerint ha a békételenség az éles fájdalmaktól venné eredetét: a’ lelkipásztor adja tudtára a’ betegnek, miszerint leghatliatósb orvosszerek használtatnak, hogy a’ nyavalya minél előbb megszűnjék; egyébiránt kötelességünkben áll, hogy a’ reánk mért bajokat békével szenvedjük. Ha pedig a’ békételenség onnan eredne, mivel a’ betegre nem eléggé szorgos gond fordittatik : meg kell inteni de okosan és szeliden a’ beteghez tartozókat, hogy semmit el ne mulaszszanak, mi által a’ fájdalom enyhülhet, és a’ beteg’ állapota könnyebbülhet; azonban a' beteget is jó leszen figyelmeztetni, hogy fölös kivánatok és igazságtalan panaszok által ne legyen terhűkre a’ köriilötte-lévöknek. Ha továbbá a’ beteg nyavalyás állapotát azért szenvedné békételenül, mert ezen állapot miatt nem járhat el dolgaiban: adassék tudtára, hogy arra, mi tehetségünket haladja, nem vagyunk kötelesek; hogy mind az dicséretre méltó, ki annyi jót tesz, mennyit köríilállá- saihoz képest tehet; hogy végre azokat, miket mi a’ nyavalya vagy más körülmények miatt nem teljesíthetünk, az isteni gondviselés rendelete szerint mások fogjákVégliez vinni, Ha végre a békételenség és nyugtalanság a’ lelkiismeret’